Képviselőházi irományok, 1892. XVI. kötet • 514-550. , XXII-XL. sz.

Irományszámok - 1892-540. Törvényjavaslat, az egységes elméleti jogi államvizsgálat tárgyában

174 540. szám. Melléklet ae 540. számú irományhoe. Indokolás* „az egységes elméleti jogi államvizsgálat tárgyában" szóló törvényjavaslathoz. Az elméleti jogi képzettségnek igazolásául jelenleg a jogtudományi és államtudományi doktori szigorlatok, a gyakorlati jogi és közigazgatási pályákra minősítő előfeltételül pedig fennálló törvényeink szerint ezek és az 1883-iki jogi tanulmányi és vizsgálati rendszerrel meghozott, illetőleg átalakított jogtudományi és államtudományi államvizsgálatok szolgálnak. A tapasztalat azt mutatta, hogy a doktori szigorlatok kettős rendeltetésök» folytán egyiknek sem képesek tökéletesen megfelelni, s az a körülmény, hogy a gyakorlati, minősítő vizsgálatukul is elismertettek, maguk után vonta magasabb, tisztán tuíományos színvonaluknak alább szállását, egyúttal pedig oka lett annak is, hogy a budapesti egyetem jog- és államtudományi karán a hallgatóságnak közoktatásügyi tekintetben káros túltömöttsége, illetve helyesebben a tanároknak a szigorlatok és vizsgálatok által való túlságos elfoglaltsága állott elő. Viszont a mostani jogtudományi és államtudományi államvizsgálatok mai szervezetükben kitűzött czéljuknak szintén nem felelhettek meg teljesen, hanem egyrészt szigorításuk, másrészt megfelelő átalakításuk szükségesnek mutatkozott. Gondoskodni kellett ennélfogva egy, a gyakorlati jogi, illetve közigazgatási pályákra elméleti előfeltételül szolgáló, s a modern követeléseknek megfelelő szigorú elméleti jogi államvizsgálatnak létesítéséről, ennek meghozása után pedig a jogtudományi és államtudományi szigorlatoknak tisztán tudományos jellegükbe való visszahelyezéséről. Ezen elméleti jogi állam-vizsgálatnak szervezésénél figyelemmel voltam arra, a szakférfiak által egy értei mtíleg hangoztatott tapasztalatra is, hogy a jogtudományoknak és az államtudományoknak 1874-ben történt elkülönítése, — mely gyakorlati teljes alkalmazást a/, 1883. évi I. törvényczikkel nyert — főképen a gyakorlati jogi készültségre és minősítésre tekintettel olykép, hogy tudniillik külön államtudományi és külön jogtudományi államvizsgálat állván fenn, az előbbi a szorosabb értelemben vett közigazgatási szakra, az utóbbi pedig az igazságügyi szakra képesítsen, hátrányosnak mutatkozott és egyoldalú, tehát hiányos képzettségre vezetett. Ennélfogva ez a törvényjavaslat a létesítendő elméleti jogi államvizsgálatot egységesnek tervezi, olykép, hogy az államvizsgálatnak tárgyai közé ugy az eddigi jogtudományi, mint az államtudományi államvizsgálatnak legfontosabb tárgyai felvétessenek, s igy az új államvizsgálat