Képviselőházi irományok, 1892. XVI. kötet • 514-550. , XXII-XL. sz.

Irományszámok - 1892-540. Törvényjavaslat, az egységes elméleti jogi államvizsgálat tárgyában

540. szám. 175 képesítsen egyaránt mindarra, mire törvényeink szerint az imént felsorolt mindkét államvizsgálat minősültséget adott. Az egységes jogi államvizsgálat két szóbeli és' egy írásbeli vizsgálatból álland, s az előbbiekben a vizsgálati tárgyak olyképen fognak csoportosíttatni, hogy az első szóbeli vizsgálatnak tárgyait az anyagi jogok, a másodikét pedig az alaki jogok képezzék. • A mi ezen államvizsgálat bizottságainak székhelyeit illeti, tekintettel kellett lennem arra, hogy mai nap fennálló jogiskoláink mindegyike abba a helyzetbe juthasson, hogy a maga végzett hallgatóit helyben vizsgáltathassa meg, mert hisz oly jogiskola, a mely mellett az ezentúl kizárólagos és egyetemes képesítést nyújtó államvizsgálat le nem tehető, fenmaradásra alig számithat. Ez okból a törvényjavaslatban a székhelyek megállapítva nincsenek s az igazságügyminister úrral egyetértőleg még ambuláns vizsgáló biztosok alkalmazásával is lehetővé akarom tenni azt, hogy kisebb jogakadémiai székhelyeken se hiányozzauak a vizsgáló bizottság teljességéhez szükséges kiváló gyakorlati szakférfiak. Ámde másrészt tekintettel arra a magas elméleti jogi képzettségre, melyet ezen vizsgálat megkíván és elbírál, szükségesnek tartottam megszabni azokat a feltételeket, a melyeket a jogiskolának — tanárai száma és minősültsége tekintetében — teljesítenie kell, hogy oldala mellett államvizsgálati bizottság állíttathassák fel. Ennek a feltételnek kiszabása bizonyára .üdvös hatással lesz a jogakadémiák ambitiójának sarkalására, s igy a jogi szakoktatás színvonalának emelésére is. Ezen elméleti jogi államvizsgálat, elméleti jogi minősültség dolgában — miként fentebb már jeleztem — ugy a mostani jogtudományi és államtudományi szigorlatoknak, mint a jelenlegi államvizsgálatoknak helyébe lépvén, annak meghozásakor természetesen mindazon törvényeknek módosítása is szükséges, melyek az emiitett szigorlatokat és államvizsgálatokat minősítő jelleggel láttákéi. — Ezen törvényeink közül czélszerünek látszott a köztisztviselők minősítéséről szóló,-s igy a közszolgálat legkülönözöbb ágaira kiterjedő 1883. évi I. törvényczikknek módositását, a ministerium hozzájárulásával, már ebben a törvényjavaslatban kimondani, többi idevágó partiális törvényeinknek módosítása iránt azonban az illető minister urak külön javaslatokat fognak benyújtani. Végül még jeleznem kell, hogy ezen egységes elméleti jogi államvizsgának megalkotása természetszerűleg maga után fogja vonni azt, hogy egyrészt a szigorlatok eredeti, tisztán tudományos jellegüknek visszaállítása végett szabályrendeletileg átalakíttassanak, másrészt pedig az egész jelenlegi jogi tanulmányi rendszer is megfelelően reformáltassék. Budapesten, 1893. évi deczember hó 12-én. Gróf Csáky Albin s. L, vallás- és Meőktatásügyi minister.