Képviselőházi irományok, 1892. XV. kötet • 513. , XVI-XXI. sz.

Irományszámok - 1892-513. Törvényjavaslat a házassági jogról

64 513. szám. határozásánál a vétkesség kérdése külön és független megállapítást nyer az állami bíróság részéről. A házastársak vétkességének megállapítása tehát egy és ugyanazon házassági viszonyból folyólag a legkülönbözőbb alapokon történik. A vegyes házasságokban való egyházi bíráskodásnak még azon hátránya is van, hogy azon fél, a ki más egyháznak híve, mint a melynek bírósága előtt pere folyik, nem viseltetik elég bizalommal a bíróság elfogulatlansága iránt, mert attól tart, a mi lélektanilag könnyen megmagyarázható, hogy e bíróságok a saját egyházukhoz tartozó házasféllel rokonszenveznek és azt a "másik féllel szemben lehetőleg megvédeni igyekeznek. E felfogásnak tápot ad azon körülmény, hogy az egyházi bíróságok által válási ügyekben hozott ítéletek a vétkesség kérdésében eltérők, még akkor is, midőn pusztán tények megállapításáról és az azokból vont okszerű következtetésről van szó. • Az a gyakran előforduló eset, hogy valamely vegyes házasság az egyik házasfelet kötelező jog szerint érvényesen jött létre, a másik fél joga szerint pedig érvénytelen házasságot eredményez: szükségképen visszahat a kettős házasság bűncselekményének megállapítására. S bármiképp oldassék is meg az egyes esetben a kérdés a büntető bíróság által, annyi kétségtelen, hogy nemcsak a jogérzetet támadja meg, hanem az irkölcsi rend alapját is megingatja, ha a kettős házasság meg- vagy meg nem állapithatása két egymástól eltérő jogrendszer álláspontjából folyik, f A hitfelekezeti jogoknak a házassági jog terén csaknem kizáró uralma teszi érthetővé azon bonyodalmakat, melyeket hazánkhan a külföldön kötött házasságok érvényességének és felbonthatóságának megítélése körül naponként észlelünk, tekintet nélkül arra, vájjon azok magyar honosok, magyar honos és külföldi, vagy külföldiek közt jöttek létre. A nemzetközi házassági jog mindenütt többé-kevésbbé bonyolult. Nálunk ez fokozott mértékben áll. S habár a külföld e viszonyaink megítélésében túloz, mégis el kell ismerni azt, hogy jogi állapotaink az ily elitélő bírálatra némi alapot nyújtanak. Azon bíróságaink, melyek hazánkban a házassági jogviszonyra állami jogot alkalmaznak, tehát a kir. törvényszékek, a házassági köteléki válóperek elintézésénél, az illető felek honosságától eltekintve, egyedül az 1868: LIV. t.-cz. 36. §-a által megállapított illetékességi szabályt, vagyis a felek utolsó együttlakásának helyét veszik figyelembe. Hasonlóképpen nem kivánják meg a magyar honosság igazolását a szentszékek sem, melyekre nézve csakis az alperes lakheiye állapítja meg az illetékességet, honosságára való tekintet nélkül. , Hazai bíróságaink a magyar ^honosoknak külföldön kötött házasságának érvényességét a Magyarországon érvényes jog szerint fogják megbírálni, vagyis más szempontokból indulnak ki az állami jogot alkalmazó kir. bíróságok, mint a saját felekezeti joguk szerint itélő egyházi bíróságok. A magyarországi protestánsoknak külföldön kötött házasságára a József-féle házassági nyílt parancs 37—40. §-ai irányadók. E szerint a belföldiek cselekvési képességének a házassági akadályok megítélésére, a külföldön kötött házasságoknál is, a belföldi törvény irányadó; ellenben a házasság megkötésének alakszerűségeire (kihirdetés, összeadás) nézve a külföldi törvény. A külföldi törvény által előirt alakszerűségek megtartása azonban nem levén nálunk érvényességi kellék: a magyar honosok közt oly országban kötött egyházi házasság, a hol ezt megelőzőleg polgári házasság van kötelezően előirva, mint a házasság érvényességi kelléke, külföldön ugyan érvénytelen, de hazánkban érvényes és felbontható lesz.