Képviselőházi irományok, 1892. XV. kötet • 513. , XVI-XXI. sz.

Irományszámok - 1892-513. Törvényjavaslat a házassági jogról

513. szám. 251 földiek házassági pereiben a belföldi biróságok csak az esetben járhatnak el, ha abban az államban, a melynek a, házasfelek honosai, ezeknek házassági pereiben az idegen biróságok által hozott Ítéletek is hatályosak. Ennél tovább menni és a magyar biróságokat a külföldiek házassági pereiben való bíráskodástól egyáltalában eltiltani azért nem volna helyes, mert ilyen tilalom mellett nem találnának birót a Magyarországon állandó lakhelyet élvező azon külföldi házasfelek, a kiknek hazájában a birói illetékességet házassági perekben nem a honosság, hanem a domicilium szabályozza. A magyar bíróság ugyanis azért szállítaná le illetékességét, mert a felek külföldiek, a felek hazai bírósága pedig azért, mert a domicilium nincsen hatósági területén. A 139. §. segít ezen a visszásságon, másfelől pedig — a mint említve volt — nem teszi ki a magyar biróságok ítéletét annak az esélynek, hogy külföldön teljesen hatálytalannak tekintsék. A jelen §-ban foglalthoz hasonló rendelkezést tartalmaz az 1874-ik évi deczember 24-iki svájczi szövetségi törvénynek 56. czikke. A 140. §-hoz. Minthogy a magyar nő, ha külföldivel köt házasságot, külföldivé válik, férje ellenében érvénytelenségi pert csak akkor indíthatna, ha a 139. §. értelmében a §. előfeltétele fenforog. A 140. §. 1. bekezdése a magyar nő védelmére ezen szabály alól kivételt tesz és tekintet nélkül arra, megvannak-e a 139. §-ban a megszabott kellékek, feltétlenül megengedi, hogy a nő, ki külföldivel kötött házasságát közvetlenül megelőző időben magyar honos volt, férje ellen érvénytelenségi pert indíthasson a belföldi bíróság előtt, ha férjét a házasság megkötése után külföldre nem követte. Ugyancsak a magyar nő védelmét tartja szem előtt a 140. §. 2-ik bekezdése is, midőn, szintén tekintet nélkül a 139. §. tartalmára, föltétlenül megadja a perelhetési jogot a nőnek a belföldi bíróság előtt az esetben, ha a magyar honos férj a házasság felbontására okot szolgáltató tény elkövetése után más állam honosa lett a nélkül, hogy neje őt külföldre követte volna. A 141. §-hoz. A 141. §. arra jogosítja fel a belföldi biróságokat, hogy külföldi házasfeleknek a belföldön tartózkodása esetében, ha a házassági per hatóságuk alá nem is tartozik, a magyar törvény értelmében ideiglenes intézkedéseket tehessenek a különélés, továbbá a nő- és a gyermek-tartás kérdéseiben, a mely intézkedések megtételének jogosultságát ezen rendezést igénylő jogviszonyoknak halasztást nem tűrő természete indokolja. A 142. §-hoz. Gyakran megtörténik, hogy valakinek állampolgársága meg nem állapitható, akár azért, mert valamely állam kötelékéből kilépett a nélkül, hogy új honosságot szerzett, akár azért, mert új honosságot szerez, mielőtt a réginek kötelékéből elbocsáttatott volna, vagy mivel az állampolgárság megállapítása egyéb nehézségekbe ütközik. Ilyen esetekben, szemben a javaslat eddig elfoglalt álláspontjával, kétségek merülhetnének fel arra nézve, hogy mely törvények nyerjenek a házassági viszonyok tekintetében alkalmazást. Ezen kétségek eloszlatására szóigál a 142. §., mely kimondja, hogy azon külföldinek házasságára, kinek állampolgársága meg nem állapitható, mindazon esetekben, melyekben a jelen törvény szerint a külföldi hazájának törvényei volnának irányadók, lakhelyének törvényeit 32*