Képviselőházi irományok, 1892. XV. kötet • 513. , XVI-XXI. sz.

Irományszámok - 1892-513. Törvényjavaslat a házassági jogról

226 513. szám. menyeknek méltányos figyelembevétele mellett a nő részére akkor is tisztességes tartást Ítéljen meg, mikor az elválasztás mind a két fél hibájából történt. A házasság felbontása esetében pedig a vétlen nőt teljes elégtétel és a házassági szerződésekben halál esetére biztositott vagyonjogi előnyök illetik a félbontás időpontjától kezdve (1266. §.). A többi külföldi törvényhozások az ártatlan nőnek a házasság felbontása utáni vagyoni helyzetét különbözőképen szabályozzák. A porosz Landrecht a hibátlan felet a felbontás folytán megváltozott vagyoni helyzet fejében és különösen elvesztett törvényes és szerződéses öröklési jogáért kártalanítani kívánja és ezen kártalanítás mértékét úgy állapítja meg, hogy a halál esetére szóló szerződéseket a felbontó ítélet jogerőre emelkedésének napján lépteti hatályba, ily szerződések hiányában pedig az ártatlan félnek a vétkes vagyonából vétkessége fokához képest Kisebb-nagyobb hányadrészt juttat (II. R. 1. ez. 783. és következő szakaszai). Az ártatlan nő ezen vagyoni kihasitás helyett férjétől állásához mért tartást követelhet, melynek •mértéke a férfi foglalkozásához, keresetéhez és egyéb jövedelmeihez képest állapittatik meg s a férjet a nő haláláig terheli (798. és 799.§§.); ha pedig a vétkes fél ártatlan házastársának kártalanítására képtelen, a házasság felbontását okozó vétkes magaviseleteért 14 naptól 3 hónapig terjedő fogsággal vagy kényszermunkával büntettetik (823. §.). Több újabbkori törvényhozás a büntetési és kártérítési elmélet háttérbe szorításával a kérdést kizárólag abból a szempontból szabályozza,' hogy tekintettel az ártatlan félnek a házasság íelbontása folytán megváltozott vagyoni helyzetére, annak ellátását társadalmi állásának megfelelőleg biztosítsa, mindig kellő tekintettel a kötelezett anyagi viszonyaira. Ezen jogrendszerek megegyeznek abban, hogy csak az ártatlan felet védik és a vétkesnek tartási kötelezettségét csak kisegitőképen, t. i. arra az esetre és annyiban állapítják meg, ha és a menynyiben a vétlen fél ezen tartásra reászorul. így a franczia és belga jog szerint a házasság felbontásában ártatlan fél a szerződésileg részére, habár kölcsönösség kikötése mellett biztositott vagyonjogi előnyök élvezetében marad, illetőleg azok élvezetébe lép, ha pedig a házasfelek ez iránt nem szerződtek, avagy a szerződéses kikötmények a vétlen házastárs megélhető sere nem elegendők: részére a bíróság tartási összeget állapithat meg, mely azonban a vétkes fél jövedelmeinek egy harmadrészét meg nem haladhatja (code .civil 300. és 301. §§.). A tartási ősszeg megállapításánál a franczia bíróságok a két fél vagyoni helyzetére és társadalmi állására vannak tekintettel. A szász és a németalföldi polgári törvénykönyvek is tartást biztosítanak a házasság felbontásában vétlen házastárs részére, ki eltartásáról maga nem képes gondoskodni (szász 1750. §., németalföldi 280. §.) s az előbb idézett tőrvény a tartás kötelezettségét arra a házastársra is kiterjeszti, ki a házasságot a másik fél elmebetegsége okából bontotta fel, ha ez magát állásához képest eltartani nem tudja (1751. §.). A német birodalmi tervezet az egyedül vétkesnek nyilvánított házastársat a másik házasfél eltartására kötelezi, de csak akkor és addig, ha és a meddig ez utóbbi vagyontalansága és keresetképtelensége miatt magát eltartani nem tudja (1454. §.). A javaslat a tartást akként szabályozza, hogy azt a vétlen nő számára csak in subsidio állapítja meg és csupán a házasság felbontásában vétlen nőnek tartási igényét ismeri el, nem egyúttal a hibátlan férjét is. A mi a tőrvényjavaslatnak ez utóbbi álláspontját illeti, általánosan elfogadott jogszabály, hogy a közös háztartás költségeinek fedezése első sorban a férj kötelessége, ki nejének eltartására feltétlenül kötelezve van. Való, hogy rendkivíili körülmények között, midőn a férj keresetképtelenné vált, neje köteles tartásáról gondoskodni; ezt azonban csak a házassági életközösség indokolhatja, mit a házasság felbontása esetére is alkalmazni jogfejlésünk hagyományával és népünk felfogásával ellenkezik. Még a kártalanítási alapon álló porosz Landrecht is csak abban az esetben jogosítja fel a vétlen férjet, hogy a neje vagyonából járó jutalék