Képviselőházi irományok, 1892. XV. kötet • 513. , XVI-XXI. sz.

Irományszámok - 1892-513. Törvényjavaslat a házassági jogról

513. szám. 149 . Az 58. §-hoz. > Az anyakönyvi bejegyzés megbízhatóságát fokozza, ha az a házasságkötés után azonnal megtörténik; azért a javaslat az anyakönyvvezetőt kötelezi, hogy a megtörtént, házasságkötést az anyakönyvbe azonnal bejegyezze. Az anyakönyvi bejegyzés a javaslat szetint nem képezi a házasságkötés lényeges alaki kellékét; mert nem tekintve arra, hogy czéJja csak az, hogy a házasságkötésnek közhitelű bizonyitékát szolgáltassa, méltánytalan volna a polgári tisztviselő esetleges mulasztásának a házasság érvényére döntő befolyást tulajdonitani. Eltérő álláspontot foglalt el a ma már hatályától megfosztott 1874. márcz. 9-iki porosz törvény. Az 58. és 59. §§-hoz. Az 58. §. azon esetben, midőn az 50. §. szerint a házasságkötésnél a 46. §. b—d) pont jaiban emiitett polgári tisztviselő működik közre, a megtörtént házasságkötésről két példányban jegyzőkönyv felvételét rendeli. Ezt azon körülmény teszi szükségessé, hogy a házasság anyakönyvezése legczélszerűbben ott történik, hol a házasságot rendszerint meg kell kötni. E czélból felvett jegyzőkönyvek egyikét a 48. §. szerint illetékes anyakönyvvezetőhez kell áttenni* Az 59. §. rendelkezése az anyakönyvvezető felelősségének, valamint a könnyebb tájékozásnak szempontjából szükséges rendszabályt tartalmaz. IV. FEJEZET. A házasság érvénytelensége. A házasság érvénytelenségének szabályozásánál a javaslat kiindulási pontját az képezi, hogy a házasságkötés, mely által a házasság mint az összes életviszonyokra kiterjedő, oszthatlan és legbensőbb életközösség létrejön, jogi természeténél fogva jogügyletnek tekintendő. Önként következik ebből, hogy a házasságkötés érvénytelenségének kérdésénél mint főszempontok a jogügyletek érvénytelenségének általános elvei irányadók. Másrészről azonban a házasság erkölcsi jellege, valamint a házasság intézményéhez fűződő közérdek több tekintetben sajátos, a jogügyletek érvénytelenségének általános elveitől eltérő szabályozást igényel. A javaslat e szabályozást lehetőleg kimerítővé törekedett tenni; mert a házasság intézményéhez fűződő számos nagyfontosságú érdek követeli, hogy a házassági jogviszony érvénye tekintetében semmi irányban se álljon fenn kétely és bizonytalanság. Az általános jogelvek a javaslat rendelkezései mellett csak szűk körben nyernek alkalmazást. Érvénytelen házasságkötés nem hozhat létre házassági jogviszonyt. Ha a házasságkötés érvénytelen, a házasságnak is érvénytelennek kell lenni. Ez okból a javaslat, tekintettel különösen arra, hogy e szóhasználat mind fennálló házassági jogainkban és tételes törvényeinkben, mind a közéletben általánosan el van fogadva, nem a házasságkötésnek, hanem magának a házasságnak érvénytelenségéről szól, azonban e kifejezést oly értelemben használja, mely a házasságkötés érvénytelenségét is magában foglalja. A javaslat a házasság érvénytelenségének két nemét különbözteti meg: a semmiséget és megtámadhatóságot. Ez az osztályozás az érvénytelenség eseteinek egymástól lényegileg eltérő természetét juttatja kifejezésre, s egyszersmind az érvénytelenség két nemének eltérő szabályozására vezet. A semmis házasságot úgy kell tekinteni, mintha meg sem köttetett volna. Ez a semmis jogügylet fogalmából következik. Ezen szabály azonban csak akkor nyer alkalmazást, ha a házasság semmiségi perben semmisnek nyilvánittatott, vagy megszűnt. (66. §.) Előbb a házas-