Képviselőházi irományok, 1892. XV. kötet • 513. , XVI-XXI. sz.

Irományszámok - 1892-513. Törvényjavaslat a házassági jogról

150 513. szám. ságot nem lehet semmisnek tekinteni. Addig, mig a házasság fennáll, a semmiséget önálló semmiségi perben kell megállapítani s a semmiség kérdését más perben mellékesen (incidenter) tárgyalni és eldönteni nem lehet. Ha azonban a házasság jogerejűleg semmissé nyilváníttatott vagy megszűnt, az a szabály, hogy a semmis házasságot úgy kell tekinteni, mintha meg sem köttetett volna, azonnal érvényesül s ebből kifolyólag a házasság semmiségére ezen időponttól kezdve bármely perben mellékesen is lehet hivatkozni, (91. §.) A házasság megszűnése után semmiségi pert inditani többé nem lehet (69. §. 1. bek.), ha pedig a házasság a per folyama alatt szűnik meg, az eljárás csak az érdeklettek kérelmére folytatható. (69. §. 2. bek.) A semmiség fogalmának megfelel, hogy a semmiségi per indítására nemcsak a közvetlenül érdeklett házasfelek és a kir. ügyész, hanem mindenki jogosítva van, a ki kimutatja, hogy valamely jogi érdeke függ a házasság érvénytelenségétől. (67. §.) A házasság semmisége sem időmúlás, sem helybenhagyás által vagy egyéb módon nem orvosolható; ezen szabály alól csak a 63. §. és a 64. §. 2. bek. tesz kivételt. A semmiség okai a 61., 64. és 65. §§-ban vannak felsorolva. A megtámadható házasság érvénytelensége csak feltételes, a mennyiben az a megtámadás megtételétől függ. Ha a házasság megtámadtatott, érvénytelensége töltetlenné válik s a megtámadhatóság jogi természetének megfelelően minden esetben ugy kellene megítélni, mintha meg sem köttetett volna. A megtámadás ezen joghatályát azonban a javaslat annyiban korlátozza, a mennyiben a megtámadhatóságnak önálló megtámadási perben való birói megállapítását s a házasságnak érvénytelenné nyilvánítását kívánja meg s kimondja, hogy addig, mig a házassság érvénytelennek nyilvánítva nincs, azt a megtámadás megtétele daczára is érvényesnek kell tekinteni (87. §. 2. bek.) Önként következik ebből, hogy a megtámadható házasság érvénytelenségére a házasság fennállása alatt incidenter még a megtámadás után sem lehet hivatkozni mindaddig, mig az jogerejűleg érvénytelenné nyilvánítva nincs. Ha azonban a házasság a megtámadási perben jogerejűleg érvénytelenné nyilváníttatott vagy megszűnt, mielőtt a perben jogerős ítélet hozatott volna, úgyszintén akkor is, ha csak megszűnése után támadtatott meg: a megtámadás joghatálya teljes mértékben érvényesül s a házasságot ugy kell megítélni, mintha meg sem köttetett volna. (87. §. 2. bek.) Ebből következik, hogy a házasság érvénytelenségére ezentúl mellékesen is lehet hivatkozni. (91. §.) Addig, mig a házasság meg nem szűnt, a megtámadást keresettel, esetleg viszonkeresettel, a házasság megszűnése után pedig a bírósághoz intézett bejelentéssel kell megtenni (88 §. 1. bek.); más megtámadási cselek vény hatálytalan. A bejelentés önmagában ugyanazon joghatálylyal bír, mint a megtámadási kereset. A bejelentés visszavonása hatálytalan (88. §. 3. bek.) s a bejelentéssel megtámadott házasság érvénytelenségére incidenter lehet hivatkozni. (91. §.) Ellenben a megtámadási kereset joghatálya elenyészik annak visszavonása által; nincs hatálya a megtámadási kereset visszavonásának a házasság megszűnése után (88. §. 2. bek.). A megtámadásra jogosítva van az a házastárs, a kinek személyére nézve a megtámadási ok fenforog és ezen házastárs jogán a hatóság (kir, ügyész, gyámhatóság) (76. §.). A házastárs támadási joga legszemélyesebb jog. (89. §. 1. bek.) A házasság megtámadása csak záros határidő alatt történhetik. (77. §.) A megtámadhatóság elenyészik és ugy tekintendő, mintha nem létezett volna, ha a házasság ezen záros határidőn belül megtámadva nem lett. (82. §.) Ugyanez a következménye annak, ha a házasság bíróilag felbontatott vagy holttányilvánitás esetében új házasságkötéssel avagy a megtámadásra jogosult házastárs (76. §.) halálával megszűnt, mielőtt, a megtámadási per megindittatott volna, vagy ha utólagos fölmentés (83. §.), beleegyezés, illetőleg jóváhagyás (84. §.), vagy helybenhagyás (85. §.) adatott (v. ö.: 82. §.) A megtámadási okokat a 71—75. §§. határozzák meg. \