Képviselőházi irományok, 1892. XV. kötet • 513. , XVI-XXI. sz.

Irományszámok - 1892-513. Törvényjavaslat a házassági jogról

122 513. szám. lenne kizárva a házasságnak s örökbefogadási kapcsolatnak párhuzamos fennállása. Az örökbefogadásból a Code civil szerint is csak tiltó akadály keletkezik. Ugyanez áll a német javaslat 1240. §. szerint; de a házasságkötés esetében az örökbefogadási viszony a törvény erejénél fogva megszűnik. (Német jav. 1631. §. egyez e tekintetben a porosz A. L. R. II. 1. ez. 989. §.) Ellenben a külföldi törvényhozások többsége az örökbefogadást mint bontó akadályt állapítja meg. (Olasz ptk. 104. §.; belga terv.: 184. §.; 1874. decz. 24. svájezi szövets. tv.: 51. §.; 1879. márcz. 4. szász tv.: 3. §.; hesseni jav. II. 55. §.; porosz A. L. R.: II. 1. ez. 985—987. §§.) A 22. §-hoz. Fennálló jogaink ezen akadályt nem ismerik. Felállítását a gyámsági viszony természete teszi szükségessé. A gyám könnyen befolyásolhatja károsan gyámoltjának elhatározását, mitől ez utóbbit lehetőleg meg kell védeni. Azonkívül a gyám érdekeltségénéi fogva a 10. §. szerint szükséges törvényes képviselői beleegyezést sem adhatja meg azon házassághoz, melyet gyámoltjával ő, vagy leszármazója köt. Ha e házasságkötés akadálytalanul lehetséges volna, főkép a kiskorú vagyoni érdekei láthatnák annak kárát. Némely törvényhozás e veszélyt az által vélte elháríthatni, hogy az ily házasságkötéshez a gyámi bíróságnak (porosz A. L. R. II. 1. ez. 14. §.; szász ptk. 1604. §.) vagy a gyámi bíróság által e czélra kirendelt gondnoknak (curator ad actum) beleegyezését kívánja meg. (Német javaslat: 1232. §. indokai.) Minthogy azonban a gyámolt akarata mindaddig nem lehet egészen ment a gyám befolyásától, mig a gyámsági viszony megszüntetve nincs, czélszerűbb a gyámság fennállása alatt az ily házasságkötést föltétlenül eltiltani. Ugyanígy rendelkezik az 1875. febr. 6. német birod. tv. 37. §-a is. (A leszármazók fogalmára nézve 1. 153. §.) A Code civil, az olasz ptk., az 1874. decz. 24. svájezi tv., a belga és hesseni jav. ezt az akadályt nem ismerik. A javaslat ezen akadályt a gyámolt leszármazóira azért nem terjesztette ki, mert ezekre nézve gyakorlati jelentőséggel egyedül a kiskorúság meghosszabbítása esetében bírhatna, a melyet — a 152. §. szerint — nem kivánt tekintetbe venni. A törvényjavaslat az eléje tűzött czélt elérve s a gyámolt érdekeit eléggé megvédve látta azzal, hogy a szóban forgó akadályt csak házassági tilalomképen állítja fel. Ugyanígy az 1875. febr. 6. német birod. tv. 37. §-a szerint is. Ellenben a német javaslat 1232., 1259. §. 4. p., és a porosz A. L. R. II. 1. ez. 979. §. szerint bontó akadályt képez. A 23. §-hoz. I. A r. kath. egyház joga szerint a házasságtörésből házassági akadály csak akkor jön létre, ha a bűntársak még a sértett házastárs életében egymásnak házasságot ígértek vagy a czélba vett házasságot még a sértett házastárs életében megkötötték vagy a bűntársak egyike oly czélból, hogy bűntársával házasságra léphessen, a sértett házastárs élete ellen eredménynyel tört. A görög-keleti egyház joga szerint már az egyszerű házasságtörés is házassági akadályt állapit meg a bűntársak között, ha válóperben bebizonyíttatott. A férj házasságtörést csak férjes nővel követhet el. (Hazai egyházi gyakorlat; v. ö.: Joannovics: i. m. 242. 1. 1. pont is.) A Jos. pátens 18. és 60. §§. alapján fejlődött birói gyakorlat szerint a házasságtörés házassági akadályt csak akkor képez, ha a bűntársak a felbontó ítéletben az egymással való házasságkötéstől eltiltattak. •i