Képviselőházi irományok, 1892. XV. kötet • 513. , XVI-XXI. sz.

Irományszámok - 1892-513. Törvényjavaslat a házassági jogról

* 513. szám. 123 Az erdélyi ev. ref. vallásúak joga szerint a felbontó Ítéletben özvegységi kötélbe (liga) vetett házasságtörő fél házastársa életében nem köthet házasságot sem bűntársával, sem más harmadik személylyel. (Bőd: H. t.: 177., 179., 245. §§.) Liga nélkül a házasságtörés nem képez házassági akadályt. » Az erdélyi ágost. ev. vallású szászoknál a bebizonyított házasságtörés akadály a bűntársak között és azoknak, a kik a házasság felbontását okozták, a felbontó ítéletben egyáltalán eltiltható az ujabb házasságralépés. (Eheordn. 14., 19., 65. §§.) Az unitáriusok egyházi törvénye szerint: nyilvános házasságtörés esetében a vétkes fél bűntársával való házassági szövetségre lépéstől a felbontó Ítéletben eltiltandó (liga); a házasságtörés csak ez esetben akadály. (Unit. eh. tv.: 11. §* 4. p. 66., 78. §§.) II. Némely törvényhozás ezen akadályt egészen mellőzi (olasz ptk.; 1874. decz. 24. svájczi szöv. tv.); az angoloknál uralkodó felfogás szerint pedig a férfinak erkölcsi kötelessége elvenni a nőt, kinek házassága a házasságtörés következtében felbontatott. Bármily fontos okok legyenek azok, melyek a házasságtörők között a házasságkötésnek megengedése mellett szólnak, tagadhatatlan, hogy az a magyar nép közérzületével s erkölcsi felfogásával ellenkezik s fennálló jogállapotunkkal szemben oly újítást létesítene, melynek szüksége eddig egyáltalán nem volt érezhető. Ezen házassági akadály megszüntetése azon kivül nemcsak nehezen egyeztethető össze a házasélet nyugalmának s erkölcsi tisztaságának követelményével, hanem a házasság fennállásának biztonságára is károsan hatna vissza; mert a kötendő házasság reménye forrását képezné a fennálló házasság felbontására irányuló törekvéseknek; e mellett sérelmes és megalázó volna a vétlen házastársra nézve is. A javaslat a fennálló jogok túlnyomó részével egyezik abban a tekintetben is, hogy a házassági akadályt csak arra az esetre állapítja meg, ha a házastárs a házasságtörés okából a felbontó ítéletben a bűntársával való házasságkötéstől eltiltatott. Ezen kellék nemcsak az akadály előfeltételének igazolását s ezzel a polgári tisztviselő feladatát könynyiti meg, hanem, miután a tilalom csak akkor mondható ki, ha a házasságtörés a sértett házastárs kérelme folytán a válóperben megállapittatott, kényes érdekeket érintő s ép azért nem kívánatos vizsgálatot tesz feleslegessé. Egyébként a bíró a tilalom kimondására kötelezve van. (V. ö.: 107. §. utolsó bekezd.) Az akadály szempontjából közömbös, hogy a házasságtörés a felbontó ítéletben, mint a felbontás oka avagy a 107. •§. harmadik bekezdése értelmében csak mint a vétkessé nyilvánítás alapja állapittatott-e meg. Mindenesetre megkívántatik azonban, hogy a házastárs a házasságtörés okából vétkesnek nyilvánittassék, s nem jöhetnek figyelembe a felbontó ítéletben előforduló oly kijelentések, melyek a házasságtörést egyéb bontó okkal kapcsolatban érintik. Ha a házastárs a házasságtörő félnek vétkessé nyilvánítását nem kérte, a házaságtörést a bíróság sem veheti figyelembe s ez esetben a házasság felbontása a házasságtöréssel törvényes összefüggésben nem áll; az erkölcsi botrány, mely egyik főindoka ezen tiltó akadály felállításának, csak akkor lesz világossá s csak akkor követel megtorlást, midőn a házasságtörés a sértett fél kívánságára bírói vizsgálat tárgyává tétetett, s a házassság feldúlásának a nyilvánosság előtt is szülő okát képezte; különben az többé-kevésbbé rejtve marad, melynek feltárása nincs érdekében sem az államnak, sem á társadalomnak. A külföldi törvényhozások is csak annyiban ismerik el a házasságtörést házassági akadálynak, a mennyiben annak alapján a házasság felbontatott. (Code civil. 298. §., belga terv. 147. §., hesseni jav. II. 11. §., 1875. febr. 6. német birodalmi tv. 33. §. 5., német jav. 1237. §.) Az osztrák ptk. 67. §-a ellenben csak a házasságtörés előzetes bírói megállapítását kívánja meg. A javaslat egyezőleg hazai jogaink nagyobb részével (eltér a Bőd: H. t. 177. §.) és 16»