Képviselőházi irományok, 1892. XV. kötet • 513. , XVI-XXI. sz.

Irományszámok - 1892-513. Törvényjavaslat a házassági jogról

513. szám. 107 megelőzőleg, vagy azzal egyidejűleg, hanem azt. követőleg is oly hatálylyal adható, hogy a házasságot mindenkor megkötésének időpontjától fogva teszi- érvényessé. (V. ö. 82., 84. §§-al.) Ebből azonban korántsem következik, hogy a polgári tisztviselőnek e beleegyezés igazolása nélkül megengedtetnék a házasságkötésnél való közreműködés. (V. ö. 38., 51. §§.) A beleegyezés érvényéhez a javaslat meghatározott formát nem kivan s ennélfogva azt a szülő vagy törvényes képviselő személyesen élő szóval, vagy igazolt különös meghatalmazottja által avagy okiratban jelentheti ki, sőt az pusztán concludens tényekből is következtethető. Ekként a beleegyezést megadottnak kell tekinteni, ha a szülő vagy törvényes képviselő a házasság kötésénél jelen volt s bár azt tehette volna, ellentmondással nem élt. A beleegyezés törvényhozói alapgondolatából s különösen abból, hogy az mint a törvényes képviselet eszméjéből folyó, illetve a szülőt önállóan megillető jog szerepel, következik, hogy az a házasságkötés időpontjáig bármikor visszavonható. (Ugyanezt a hesseni jav. 16. §. világosan kifejezi.) Jóllehet a már egyszer megadott beleegyezés visszavonása a házasulókra gyakran érzékeny sérelemmel jár, azt kizárni nem volna tanácsos; mert a viszonyok későbbi alakulása oly természetű lehet, a mely a házasság megakadályozását magának a jegyesnek érdekében teszi kivánatossá. A törvényes képviselő és szülő szeszélye, indokolatlan makacssága vagy önző czéljai s visszaélései ellen kellő oltalmat nyújt a javaslat 13. §-a, mely megengedi a kiskorúnak, hogy a hiányzó beleegyezés pótlása végett a gyámhatósághoz folyamodjék. A beleegyezés visszavonását a javaslat nem zárja ki akkor sem, ha a visszavonás okát oly körülmény képezi, melyet a törvényes képviselő, illetőleg a szülő már a beleegyezés megadásakor ismert (nem engedi ezt meg sem a szász ptk. 1601. §., sem a porosz A. L. R. II. t.-cz. 1U.§.); mert a kiskorú érdekével ellenkeznék, hogy a törvény a könnyelműen vagy elhamarkodottan megadott beleegyezés káros következményeinek elhárítását lehetetlenné tegye. A javaslat továbbá abból indul ki, hogy az egyszer megadott beleegyezés mindaddig hatályos, mig vissza nem vonatik s ennélfogva a beleegyezésre hivatott személyekben halál, atyai hatalomtól való megfosztás, a gyámságtól való elmozditás, testi vagy' elmebeli fogyatkozás stb. következtében időközben beálló változás a beleegyezés joghatályát meg nem szünteti, a nélkül, hogy a visszavonás azok részéről kizárva volna, a kik a beleegyező helyébe léptek. Az itt szóban forgó beleegyezés jogi természetével ugyan nem ellenkezik hogy feltételhez vagy határidőhöz köttessék; a házassági viszony természetének s a jogbiztosság érdekének azonban nem felelne meg, ha a törvény feltételes vagy határidővel korlátolt törvényes képviselői avagy szülői beleegyezés alapján is megengedné a házasságkötést. Ennélfogva a javaslat a házasságkötéshez a törvényes képviselő és szülő feltétlen s határidővel nem korlátolt beleegyezését kívánja még s a polgári tisztviselőnek nincs megengedve, hogy ily beleegyezés hiányában a házasságkötésnél közreműködjék. (V. ő. 33., 38., 51., 144. §§.) A 12. §-hoz. I. A Jos. pátens 8. §. szerint: ha az apa és az apai nagyapa nem él, a kiskorú házasságához, a gyám beleegyezésén felül a bíróság jóváhagyása is szükséges. A gyámhatóság jóváhagyását megkívánja az erdélyi szász Eheordn. 4. §. és az Unit. egyh. törv. 11. §. a) pontja is; úgyszintén az erdélyi ev. ref. egyház gyakorlata, (v. ö.: Bőd: H. t. 31., 32. §§.; Dósa: Erdélyhoni jogtud. 80. §. d) pontjával). Gyámi törvényünk 113. §. 5. pontja a gyámhatóság jóváhagyását megkívánja: a kiskorú házasságára nézve általában, ha az iránt a gyám és szülők, illetőleg rokonok és a kis14*