Képviselőházi irományok, 1892. XIV. kötet • 482-512. , IX-XV. sz.
Irományszámok - 1892-510. Törvényjavaslat, a közigazgatási biróságokról
510. szám. 331 törvényhatósági és közigazgatási bizottság megbizottaira azért kellett kiterjeszteni mindazon jogokat és kötelességeket, melyeket a törvényjavaslat a bepanaszolt egyesek- és testületekre ruház, mert azoknak jogi állása a perben a szóban forgó esetekben teljesen összegvág az utóbbiakéval. A panaszirat tartalma tekintetében (120. §.) azért kellett megengedni, hogy abban új ténykörülmények és bizonyítékok felhozathassanak, hogy az esetleg hibás közigazgatási eljárás gyökeres kiigazításával a jogvédelem hatálya minden irányban fokoztathassék: de ezen rendelkezést nem terjeszthettem ki a panasz bejelentésén alapuló eljárásra, mert akkor a viszonosság elvénél fogva a bepanaszolt félnek is alkalmat kellett volna nyújtanom a védekezésre, s igy — eltekintve az ennek folytán a bíróságokra háruló zaklatásoktól — magát a ozélt, az eljárás olcsóságát veszélyeztettem volna. A panasz beadására szolgáló határidó't (122. §.) 15 napban találtam megállapitandónak, mert az esetek nagy többségében ezen határidő teljesen elégséges a panasz elkészítésére és benyújtására. Ajánlatossá tette ezeken kivül a panaszbeadási batáridőnek 15 napban való megállapítását azon körülmény is, hogy a 15 nap összes jogéletünkben a legszokásosabb határidőt képezi. Tekintettel azonban arra, hogy vannak esetek, melyekben a fenforgó kivételes szempontokra való tekintettel a közigazgatási folyamatban is 15 napnál hosszabb idő engedtetett a felebbezésre ; nehogy a jogoltalom csorbát szenvedjen, gondoskodnom kellett a törvényjavaslatban, hogy ezen esetekben a panasz beadására is a közigazgatási felebbvitel benyújtására kiszabott hosszabb határidő szolgáljon zsinórmértékül. A panasz beadására szolgáló határidő és a többi határidők számítása tekintetében a 123. §-ban foglalt rendelkezések egészben véve megegyeznek törvényeinknek ezen tárgyú rendelkezéseivel. A panasz átvételét (jegyzőkönyvbe vezetését) tárgyazó 124. §. második bekezdésében a községi bíróra, a főispánra és az adófelszólamlási bizottság elnökére vonatkozó kivételekre meg kell jegyeznem, hogy a panasz átvételének, illetőleg jegyzőkönyvbe vezetésének jogát ezen esetekben azért kellett a községi jegyzőre, az alispánra, illetőleg a pénzügyigazgatóra átruházni, mert a községi képviselőtestület és elöljáróság élén álló községi biró a legtöbb esetben nem eléggé képesített a kérdéses teendők elvégzésére; mert ez idő szerinti közigazgatási jogrendszerünk értelmében a törvényhatóság nevében az alispán (polgármester) van hivatva eljárni, s mert az adófelszólamlási bizottság nem lévén állandó hatósági testület: annak működése talajdonképeni feladata befejezésével véget ér. A 125., 126. és 127. §-ok a panasznak hivatalból, tárgyalás nélkül való visszautasítását illető szabályokat foglalják magukban. A visszautasításnak két esete van: a kitűzött határidő elmulasztása és a panasziratban rejlő lényeges tartalmi éz alaki hibák és fogyatkozások. A határozathozatal jogát a visszautasítás kérdésében az első esetben a magán panaszszal szemben a közigazgatási folyamatban eljárt hatóság, a második esetben az illetékes bíróság, a hatósági panaszszal szemben pedig mindkét esetben az illetékes bíróság gyakorolja. A visszautasító határozat indokolandó s az ellen felebbf vitelnek van helye a bíróságokhoz. Meg kell még jegyeznem, hogy a visszautasítás az egész közigazgatási perben az egyetlen mozzanat, melyre az eljárt közigazgatási hatóságot az ügynek gyorsabb lefolyása szempontjából határozathozatali joggal ruháztam fel. Ezen intézkedés annál kevésbbé támaszthat alapos aggályokat, mert a közigazgatási hatóság csak a határidő elmulasztásának esetében 42*
