Képviselőházi irományok, 1892. XIV. kötet • 482-512. , IX-XV. sz.
Irományszámok - 1892-510. Törvényjavaslat, a közigazgatási biróságokról
332 510. szám. utasíthatja vissza a panaszt, és mert határozata ellen különben is a bírósághoz intézhető felébbvitelnek van helye. A 128., 129. és 130. §-ok a panasz benyújtására szolgáló határidő elmulasztása esetében igénybe vehető igazolási kérelemről szólanak. Egészen a dolog természetéből folyik, hogy az igazolás alapját képező mulasztásnak vétlennek kell lenni, hogy az a panaszirattal együttesen nyújtandó be, s hogy az igazolás kérdése a főügyet megelőzőleg döntendő el. Önmagában érthető továbbá, hogy az igazolási kérelem mellőzése esetében a panasz a főügybe való avatkozás nélkül visszautasítandó, s hogy az elsőfokú bíróságnak az igazolási kérelmet visszautasító határozata ellen felebbvitelnek van helye. A 131. §. azon kötelességet rója a közigazgatási folyamatban eljárt hatóságra, hogy a hozzá benyújtott panaszt a tárgyiratokkal felszerelje s azt felvilágosító jelentés kíséretében az illetékes bírósághoz felterjeszsze. A felvilágosító jelentésnek az a* rendeltetése, hogy a bíróság az ügy előzményeiben található anyag birtokáka jusson, és hogy a hatóság megbizottjának meghívása az eshetőleges szóbeli és közvetlen tárgyaláshoz mellőztethessék. Ezen intézkedés fontossága tehát különösen abban jut kifejezésre, hogy annak folytán a felek és az állam tetemes utazási költségektől kimélhetök meg, s egyszersmind ki lesz zárva azon eshetőség, hogy a közigazgatás a tisztviselők gyakori távolléte következtében a fennakadás veszélyének tétessék ki A közigazgatási folyamatban eljárt hatóságnak a közigazgatási hatáskör és az állami (kincstári) közérdek védelmére érvényesítendő kifogásáról (132. §.), s az erre következő további lépésekről, valamint a hatósági köz- és vagyoni ügy feníorgása esetében követendő eljárásról (133. §.) az általános indokolás folyamában emlékeztem meg, s e helyen az ott előadottakra utalok. Az illetékesség kérdésének szabályozásánál (134. és 135. §-ok) abból indultam ki, hogy a közigazgatási elsőfokú hatóságok intézkedései és határozatai folytán felmerülő vitás kérdések az elsőfokú közigazgatási bíróságok, a középfokú hatóságok és a ministerek intézkedései és határozatai folytán keletkező vitás kérdések közvetlen tárgyalása és eldöntése pedig a felső közigazgatási bíróság hatósági körébe soroztassék. Ehhez képest a község (rendezett tanácsú város) hatóságainak, a főszolgabírónak és a törvényhatósági város rendőrkapitányának, illetőleg a megfelelő hatáskört gyakorló városi tisztviselőnek, valamint a székes főváros kerületi elöljárójának, és a.fővárosi államrendőrség kerületi kapitányának intézkedéseiből és határozataiból eredő vitás kérdések az elsőfokú közigazgatási bíróságokhoz, az összes többi hatóságok intézkedéseiből és határozataiból kiinduló vitás kérdések pedig közvetlenül a felső közigazgatási bírósághoz utalandók voltak. A középfokú hatóságok intézkedései és határozataiból folyó vitás kérdéseket az egymás mellé rendeltségen alapuló hivatali rendtől eltekintve, azért sem lehetett az elsőfokú bíróságokhoz utalni, mert ez esetben az eljárás tárgyilagosságának megóvására igen gyakran kellene a bíróság tagjainak az egyes ügyek tárgyalásából és eldöntéséből való kizárásához, illetőleg a birói joghatóság kivételes átruházásához folyamodni. Tekintettel arra, hogy a közigazgatási bíróságok előtti eljárásnak csak előzetes közigazgatási intézkedés vagy határozat következtében van helye: a dologi illetékesség tekintetében leghelyesebbnek és legegyszerűbbnek mutatkozott azon rendelkezést iktatni a törvényjavaslatba, hogy az elsőfokú bíróságok ügykörében azon bíróság az illetékes, melynek területén a közigazgatási folyamatban eljárt hatóság székhelye van. Az iránt pedig, hogy a felső közigazgatási' • bíróság hatósági köre — akár első, akár felebbviteli fokozatban járjon el — minden vitás kérdésre és az ország egész területére kiterjed, a törvényjavaslatban intézkedést felvenni nem tartottam szükségesnek. A 136. §. a panasz beadásának (bejelentésének) hatályát tárgyazza. Szabályul azon elvet