Képviselőházi irományok, 1892. XIV. kötet • 482-512. , IX-XV. sz.

Irományszámok - 1892-510. Törvényjavaslat, a közigazgatási biróságokról

314 510. szám. dásoknak, melyeket a munkálatban levő s annak idejében az országgyűlés elé kerülő általános fegyelmi és községi törvényjavaslatokba kívánok foglalni. Mindezeknél azonban nagyobb hézagot képez, hogy a közigazgatási bíróságok hatás­körét a községi önkormányzat védelmére ki nem terjeszthettem. A községi önkormányzat főkép a közvetlenül felette álló vármegyei törvényhatóság részéről s az állami és a törvényhatósági közigazgatás körében működő, hasonlóan a község fölébe helyezett közhatóságok és közegek részéről lehet kitéve a megsértés veszélyének. Az 1886 : XXII. törvényczikkben a községeknek a többi közhatóságokhoz való viszonya egyik tekintetben sem lett helyes alapokon szabályozva és tiszta világításba helyezve. A községeknek megadatott ugyan a szabályrendelet-alkotás és a határozathozatal joga, de ezeknek hatálya mindenesetre nézve a törvényhatóság tetszésétől van függővé téve, mely azokat nemcsak a törvényesség, de a czélszerűség szempontjából is korlátlan hatalommal felül­vizsgálhatja s jogerőre emelkedésüket mindig megakadályozhatja. Van a községi törvény 26. §-ában olyan intézkedés is, mely a törvényhatóságnak a községi ügyekbe való illetéktelen beavatkozást megtiltja; ezen intézkedés azonban oly alakban jutott kifejezésre, mely egészen alkalmatlan a községi jogok védelmére, mert a beavatkozást a közigazgatás vagy a közbiztonság érdekeitől teszi függővé. Hogy ily helyzetben, midőn t. i. községi önkormányzatunkból ugy az elhatározás sza­badsága, mint a szabad végrehajtási öncselekvőség nagy részben ki van zárva, annak védelmére bírói oltalmat szervezni nem lehetett. II. csini. A bíróságok hatásköréről tőrvényhatósági ügyekben (55—61. §-ok). Az 1886. évi XXI. törvényczikk alapján a törvényhatósági ügyek köréből mindössze a némely kiadási tételeknek a költségvetésbe való felvételét elrendelő s a költségvetés tudomásul vételét és az alapokra vonatkozó törvényhat ó­.sági.határozat jóváhagyását megtagadó belügyminis téri intézkedésekkel szemben, továbbá a törvényhatósági bizottságnak a közigazgatási szükség­letek fedezésére szolgáló pótadó kivetésére, a bizottsági tagok és tiszt­viselők szólási és szavazatjogának gyakorlásáras a tisztviselők és a segéd- és kezelő személyzet tagjainak megválasztására vonat­kozó határozataival szemben, az igazoló választmánynak a törvényható­sági legtöbb adót fi zetőknév jegyzékére, a bizottsági tagok választására és a bizottság kötelékéből való időközi kizárásra irányuló határoza­taival Bzemben, és végre az ö sszeférhe ti enségi esetekben, a nyugdíjazás kérdésében és a törvényhatósági pót a dó egyéni kivetése tárgyában kelet­kezett határozatokkal szemben volt szervezhető a közigazgatási bíróságok utjáni jog­oltalom. A közigazgatási bíróságok hatáskörébe vont többi törvényhatósági intézkedések és hatá­rozatok a tárgy természetéhez képest az illető czímek alatt vannak felsorolva. De ha a bírósági hatáskörbe utalt esetek száma nem is éri el a községi ügyekből vett hasonló eseteket: jelentőség tekintetében nem állanak amazok mögött. A legtöbb adót fizetők névjegyzékének összeállítása, a törvényhatósági bizottság választás alá eső tagjainak megválasztása, a bizottság kötelékéből a tagsági képesség időközi elvesztése miatt való kizárás és a tisztviselői, városi törvényhatóságokban pedig a segéd- és kezelő hiva­talnoki állomásoknak is választás utján való betöltése minden bizonynyal kimagasló mozzanatait képezik a törvényhatósági életnek. Az épen most említett ügyeknek gyakran van pártpolitikai vonatkozása. Midőn tehát azoknak a közigazgatási bíróságok hatáskörébe való utalását hoztam

Next

/
Thumbnails
Contents