Képviselőházi irományok, 1892. XIV. kötet • 482-512. , IX-XV. sz.

Irományszámok - 1892-510. Törvényjavaslat, a közigazgatási biróságokról

300 510. szám. Minthogy azonban nincsen kizárva annak a, lehetősége, hogy a munkaanyag egyes törvényhatóságokban, ezek között nevezetesen a székes fővárosban, tetemesen felszaporodhassak: a beállható zavarok éz hátramaradás kikerülésére szükségesnek találtam a 4. §-ba oly rendelkezést venni fel, melynek folytán az illető törvényhatóságokban szükség esetében egy második tanács alakittathassék, mely az elsővel párhuzamosan végezze a birósági teendőket. A 2. és 3. §-ok a bíróság elnökéről és tagjairól intézkednek. A főispánnak az elsőfokú bíróság élére állítását különösen azon szempont követeli, hogy az állami közérdeknek a bíróságban hatályos képviselet biztosíttassák; A jelzett feladatot csak oly közeg oldhatja meg sikeresen, ki megbízatását a kormánytól nyeri s ennek következtében alkalmas arra, hogy a kormányzat szellemének megfelelőleg működhessék. Figyelmet érdemel az is, hogy a főispán, ki a közigazgatás körében intézkedő és rendelkező hatalommal nem igen bir, a ki tehát a tett intézkedésekért és hozott határozatokért nem felelős, épen a jogvédelem előnyére sokkal érdektelenebb, tárgyilagosabb vezetője a bíróságnak, mint például az alispán vagy polgármester, ki nemcsak hogy önmaga intézkedik és határoz, de a legtöbb esetben közvetlen felügyelő s nem egyszer felebbviteli hatósága azon többi hatóságoknak, melyeknek intézkedései és határozatai ellen az elsőfokú közigazgatási bíróságok előtti eljárásnak legsűrűbben van helye. Ide járul, hogy a főispán elnöksége a legalkalmasabb közvetítő arra is, hogy a közigazgatási hatóságok és bíróságok között létrehozza és fentartsa azon összeköttetést és összhangot, melynek hiányában a közérdekre s az egyesek és testületek jogaira és érdekeire egyaránt károsan ható súrlódások és összeütközések támadnának. A főispán elnöksége végre csak fokozza a testület tekintélyét a nagy közönség előtt s a bíróság tagjaival és a közigazgatási hatóságok és közegekkel szemben. De a főispánnak az elsőfokú közigazgatási bíróság élére állítása a közigazgatás szempontjából is kívánatos; mert ezzel bő alkalma nyílik a közigazgatás terén minden irányban őt megillető ellenőrzés hatályos gyakorlására. Az elsőfokú bíróságnak hivatásszerűen működő tagjairól megemlékeztem már. Említettem nevezetesen, hogy azoknak, hacsak az előttünk álló kettős czélt koczkáztatni nem akarjuk, a tényleges közigazgatási szolgálat köréből kell kikerülniök s hogy részemről a közigazgatási szakismeret képviseletére vármegyékben az alispánt, városokban a polgármestert, illetőleg ezek helyetteseit (vármegyékben a főjegyző, városokban az alpolgármester, első tanácsos vagy a főjegyző), a jogi szakismeret képviseletére pedig a tiszti főügyészt, illetőleg helyettesét tartom leginkább hivatottnak. Ilyennek tartom ezen közegeket, mert általánosan ismert dolog, hogy a nevezett tisztviselők a törvény értelmében teljes elméleti és gyakorlati képzettséggel bírnak a közigazgatási, illetőleg a jogi szakban s mert a kétféle szakképességnek náluk hivatottabb képviselői a közigazgatás körében hivatali állásuknál fogva legalább nincsenek, sem a vármegyei, sem a városi közigazgatási hivatali szervezetek kebelében. A törvényjavaslat 9. §. első bekezdésébe iktatott azon intézkedés, melynél fogva a tisztviselők mint birósági tagokkal szemben a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot csak a felső közigazgatási bíróság rendelheti el: a bíróság függetlenségére és szabadságára irányuló törekvésben leli magyarázatát. Minthogy azonban a felső közigazgatási biróság fegyelmi hatósága az elsőfokú bíróság kinevezett tagjaival szemben csak a vizsgálat elrendelésére terjesztetett ki, oly eszközről is kellett gondoskodnom, melynek segítségével a felső közigazgatási bíróságnak az elsőfokú bíróságokra való hatása, a mennyire lehetséges, biztositható legyen. Ezen czélból vettem fel a törvényjavaslatba a 10. §-t, melynek értelmében a felső közigazgatási biróság az elsőfokú biróság tagjai ellen rendbüntetést alkalmazhat. Az elsőfokú közigazgatási biróság rendes és helyettes tisztviselő tagjainak többi hivatali viszonyaira, különösen pedig az azok javadalmazására és kiküldetési díjaira vonatkozó