Képviselőházi irományok, 1892. XIV. kötet • 482-512. , IX-XV. sz.

Irományszámok - 1892-510. Törvényjavaslat, a közigazgatási biróságokról

510. szám. 301 intézkedések (6. és 7. §-ok) bővebb indokolást alig igényelnek. Ezekre vonatkozólag csak annyit jegyzek meg tehát, hogy a tiszti javadalmazás emelésének e czímen annál kevésbbé lehet helye, mert a közigazgatási bíróságok felállításával ezen irányban alig történik egyéb, minthogy a teendők egy része a közigazgatási hatáskörből a bírósági hatáskörbe helyeztetik át, s ennélfogva azon tisztviselők, kik eddig mint közigazgatási közegek végezték ezen feladatokat, jövőben mint az elsőfokú bíróság tagjai lesznek hivatva azokkal foglalatoskodni. Ugyanezen körülményben találják magyarázatukat a 14. és 15. §-okban a jegyzőkönyvvezetés és a segédés ke?előhivatali teendők végzésére vonatkozó rendelkezések is. {£. A választott rendes és póttagoknak száma azért lett a 2. §-ban három-háromra tervezveüg hogy egyfelől ezen az utón a független elemeknek túlsúly biztosittassék a testületben és másfelől a\ tájékozatlanság és felületesség ezen elemek túlságos száma folytán a bíróságban uralkodóvá ne váljék. A dolog természetéből folyik, hogy a választott tagoktól szakszerű minősítést kívánni nem lehet, s hogy azoknak működését a bíróságban bizonyos meghatározott időtartamhoz kellett kötni. Nem szenved kétséget, hogy az általam tervezett elsőfokú közigazgatási bíróság működése csak ugy valósithatja meg a hozzá fűzött reményeket, ha azok, kiket az abban való közreműködésre a közbizalom ki fog jelölni, a maguk részéről is minden lehetőt elkövetnek feladatuk pontos és lelkiismeretes teljesítésére. Pedig a ki a magyar közélet mai állapotát közvetlen szemléletre alapított tapasztalásból ismeri, igazat kell hogy adjon nekem abban, hogy hazánkban a nemes kötelességérzetből teljesítendő szolgálatok iránti buzgóság, — az önkormányzati készség — kétségen kívül mindnyájunk őszinte sajnálatára ujabb időben tetemesen megfogyatkozott. Ha tehát a czél sikerét koczkáztatni nem akartam, módokról kellett gondoskodnom, melyek felébreszszék az alvó, és pótolják a fogyatékos közszellemet, s ekkép lehetővé váljék, hogy a választott elemek közreműködése a bíróságban üdvös és valóban haszuothajtó legyen. , Ily módokul, eszközökül kínálkoztak: a vonakodóknak a politikai jogok gyakorlatában való korlátozása, a községi adók vagy más tartozások időleges felfokozásával való sujtása és a közreműködésnek meghatározott ellenszolgáltatásokkal való összekötése. A politikai jogok gyakorlatának korlátozása és az anyagi hátránynyal való sujtás — bárminő alakban jelentkezzék is az utóbbi — a kényszerrendszabályok természetével bírnak, s mint ilyenek véleményem szerint önmagukban nem alkalmasak arra, hogy a polgárok jó indulatát a közügyeknek megnyerjék és biztosítsák. Ezen állításomnak, a politikai jogok gyakorlatában való korlátozás tekintetében legjobb bizonyítéka, hogy a közigazgatási bizottsági tagok jelentékeny része csak lanyhán tesz eleget kötelességének, daczára annak, hogy a törvény (1876: VI. t.-cz.) az ülésekből huzamos időn át tartó elmaradást a tagsági jog elvesztésével, sőt némely esetekben egyszersmind a választhatósági képesség időleges felfüggesztésévei is sújtja. A másik irányban bizonyítékot szolgáltat azon körülmény, hogy a községi törvény szerint azon községi lakos, ki a birói tisztet alapos mentségi okok hiányában elvállalni és viselni vonakodik, 100 frtnyi bírság lefizetésére van kötelezve, s azért a vagyonosabb és értelmesebb elem mégis állandólag kivonja magát ezen közszolgálati kötelezettség teljesítése alól. ' Szemben ezekkel az ellenszolgáltatás nyújtása, illetőleg a választott tagoknak napi- és kiküldetési díjakkal való ellátása, tapasztalás szerint, alkalmas eszköz arra, hogy élénkítse és emelje a közszolgálati kötelesség teljesítésének érzetét. Utalok ennek igazolására az adókivető és az adó-felszólamlási bizottságok működésére, melyeknek választott tagjai napidíjakkal vannak ellátva, s a melyeknek működésében az önkormányzati készség és buzgalom alig hagynak fenn valami kívánni valót, legfőképpen bizonyára azért, mert a napidíjakban a közreműkö-