Képviselőházi irományok, 1892. XIV. kötet • 482-512. , IX-XV. sz.
Irományszámok - 1892-510. Törvényjavaslat, a közigazgatási biróságokról
510. szám. 297 hatósággal biró egyetlen fokú külön biróság rendszerét is, daczára annak, hogy a 10 év óta ezen alapon működő magyar pénzügyi közigazgatási biróság megfelelt a hozzá kötött várakozásoknak. Az előadottakból folynak az indokok, melyek azon elhatározásra bírtak, hogy a törvényjavaslat szerkesztésénél az érdemben döntő joghatósággal felruházott több (két,) fokú külön biróság rendszerét fogadtam el alapul. Ezen elhatározásra azért kellett jutnom, mert az összes megoldási módok közül különösen az érdemben döntő joghatósággal felruházott több (két) fokú külön biróság rendszerét találtam olyannak, melynek keretében a biróság szervezete a függetlenség és gyakorlati szakképesség és a kifejlett közigazgatási érzék közös alapjaira volt fektethető; következőleg, melyben a törvény, rendelet és pzabályrendelet tárgyilagos végrehajtása a czélnak megfelelően biztositható s a melyben az egyesek és testületek jogainak és érdekeinek védelme 8 a közigazgatás gyorsaságának és hatályának integritásában nyilatkozó állami közérdek legbiztosabban és kölcsönösen kielégíthető. Figyelembe kellett vennem ezen kivül, hogy csak a megoldás ezen módja mellett lehetett azon másik czélt is elérni, hogy a bíróságban alkalmas választott, nem hivatásszerű elemek közreműködése is bistosittassék, hogy az eljárásban létesített garantiák a felekre nézve könnyen hozzáférhetőkké tétessenek, s végre, hogy a bíróság működése a jóság követelményén kivül a gyorsaság és olcsóság igényeinek, és pedig nemcsak az oltalomkereső egyesek és testületek, de az állam szempontjából is, megfelelő legyenRöviden összefoglalva ezek voltak a főszempontok, melyek azon elhatározásra birtak, hogy a közigazgatási bíráskodás feladatának érdemben döntő joghatósággal biró két fokú külön bíróságra ruházását hozzam javaslatba. Mielőtt magának a szorosabb értelemben vett 'szervezet ügyének fejtegetésébe bocsátkoznám, meg kell még jegyeznem, hogy a kérdésnek ezen értelemben leendő megoldása mellett nyilatkozott az ügygyei eddigelé foglalkozott hazai szakértők túlnyomó többsége s egészben véve az általam elfoglalt álláspontra helyezkedett az 1882. évi magyar jogászgyülés is a közigazgatási bíráskodást tárgyazó nagy fontossága kijelentésében. ^Félreértések kikerülésére megjegyzem még, hogy a törvényjavaslat elkészítésénél gondosan óvakodtam idegen intézményeknek czéltalan átültetésétől és különösen oda törekedtem, hogy jövendőbeli közigazgatási bíráskodásunk az' elfogadott rendszer keretén belől ugy egészében, mint részleteiben történeti alapokon alakult közigazgatási jogrendszerünkből fejlesztessék ki, következőleg ezzel teljes harmóniában álljon és maradjon. KÉPVH. IROMÁNY. 1892 — 97. XIV. KÖTET.
