Képviselőházi irományok, 1892. XIV. kötet • 482-512. , IX-XV. sz.
Irományszámok - 1892-510. Törvényjavaslat, a közigazgatási biróságokról
510. szám. 267 felebbezés mellékleteivel együtt 1—4 hétig terjedhető, a bíróság által megszabott határidőn belül teendő írásbeli ellennyilatkozat végett kiadatik az ellenfélnek. A felebbezés által megtámadott fél (Berufungsbeklagte) csatlakozhatik a íelebbezéshez, még ha a felebbezési határidő lejárt is. Az ellennyilatkozati határidő letelte után az iratok a felebbviteli bíróság elé terjesztetnek. ', , Ha a felebbezésben a fél nem kért szóbeli tárgyalást, a felebbviteli bíróság jogosítva van szóbeli tárgyalás tartása nélkül határozni. Ilyen határozatával szemben azonban a felek szóbeli tárgyalás tartását követelhetik. (Antrag auf mündliche Verhandlung.). A felebbviteli közigazgatási bíróság előtt a szóbeli tárgyalás kezdetén, ha a felebbezés közérdekből történt, mindenekelőtt azon előzetes kérdés döntetik el, hogy a közérdek csakugyan érintve van-e? Ha a bíróság a közérdek fenforgását nem látja, akkor visszautasítja a felebbezést. Maga a szóbeli tárgyalás és ítélethozatal általában ugyanazon szabályok szerint megy végbe, mint az első fokban eljáró közigazgatási biróság előtt. A kerületi választmány másodfokozatban hozott Ítéletei ellen rendszerint csak a felső közigazgatási törvényszékhez intézendő felülvizsgálatnak (Revision) van helye. A felülvizsgálati kérés csak arra alapitható, hogy a megtámadott határozatban a fennálló jog nem alkalmaztatott, vagy helytelenül alkalmaztatott, vagy hogy az eljárás lényeges hibákban szenved. A felső közigazgatási törvényszék, ha a felülvizsgálati kérést indokoltnak találja, feloldja a megtámadott határozatot és az ügyben érdemileg határoz, ha az határozathozatalra alkalmas állapotban van (spruchreif). Ha nem alkalmas az ügy határozathozatalra, visszautalja azt az ügyállás szerint hivatott fokozathoz és elrendeli az eljárás újból megtartását avagy kiegészítését. A közigazgatási bíróságok által hozott jogerős ítéletek ellen újrafelvételi panasznak (Klage auf Wiederaufnahme) van helye azon esetekben, melyekben a polgári pereg eljárásban semmiségi panasz (Nichtigkeitsklage) avagy visszahelyezési panasz (Restitutionsklage) emelhető. A semmiségi panasz analógiájára tehát újrafelvételi panasz érvényesíthető : ha a biróség nem szabályszerűen volt egybeállítva; ha érdekelt bíró járt el; ha a fél nem volt szabályszerűen képviselve. A visszahelyezési panasz analógiájára pedig akkor lehet újrafelvételi panaszszal élni: ha az Ítélet hamis okmányon vagy hamis bizonyítékokon alapszik; ha mégvesztegetett biró vett részt az eldöntésben; ha a fél az illető ügyben korábbi jogerős ítéletre vagy oly okmányra akadt, melynek folytán annak idején kedvezőbb itélet hozatott volna. Az újrafelvételi panasz elbírálására a felső közigazgatási törvényszék illetékes, a mely, ha a panaszt igazoltnak találja, feloldja a határozatot és az ügyet az ügyállás szerint illetékes bírósághoz utasítja. A biróság, melyhez az ügy utaltatott, eljárásában a felső törvényszék határozatában kimondott elveket és a feloldó intézkedés alapjául szolgált ténybeli megállapodásokat irányadókul venni tartozik. A közigazgatási peres eljárásban az előbbi állapotba való visszahelyezésnek (Wiedereinsetzung in den vorigen Stand) is van helye. Kérheti ezt az, a ki természeti események vagy más elhárithaílan véletlenek folytán volt megakadályozva abban, hogy a panasz, illetőleg a szóbeli tárgyalás iránti kérés megtételére előirt határidőt betartsa. Ilyen elhárithatlan véletlen-számba megy az is, ha az illető valamely kézbesítésről önhibája nélkül nem vett tudomást. A közigazgatási bírósági eljárás bélyegmentes. A vesztes fél rendszerint elmarasztalandó az eljárás költségeiben és kész kiadásaiban, valamint a nyertes fél igazolt kész kiadásaiban is. A végitéletben a vita tárgyának értéke megállapítandó. A költségek átalányösszegben állapittatnak meg. Az átalányösszeg meghatározására nézve 34*
