Képviselőházi irományok, 1892. XIV. kötet • 482-512. , IX-XV. sz.

Irományszámok - 1892-510. Törvényjavaslat, a közigazgatási biróságokról

268 510. szám. tariffa van megállapítva olykép, hogy a per tárgyának értéke az irányadó. Az átalányösszeg a "járási és kerületi választmány előtti eljárásban 60, a felső közigazgatási bíróság előtti eljá­rásban 150 márkát meg nem haladhat. Ha a vesztes fél közhatóság, költségekben el nem marasztalható, kivéve ha ez a ható­ság valamely önkormányzati testület vagyonjogi ügyében járt el, mint törvényes képviselő. Az eljárási költségek és a nyertes fél kész kiadásai ilyenkor azon pénztár terhére esnek, a mely az illető hatóság kiadásait fedezi. A közigazgatási birói határozatok végrehajtása iránt azon közigazgatási bíróság elnöke intézkedik, mely az illető közigazgatási peres ügyben az elsőfokú határozatot hozta. A végre­hajtás a közigazgatási végrehajtás szabályai szerint történik; a végrehajtási intézkedések ellen az illető közigazgatási bírósághoz előterjesztésnek, a bíróság határozata ellen a felsőbb közigaz gatási bírósághoz panasznak van helye. A másodfokú határozat végérvényes. A porosz közigazgatási bíróságok hatásköre a taxatio rendszere alapján van meghatározva. A törvényekben vannak egyenkint felsorolva az esetek, melyekben közigazgatási peres eljárásnak van helye ; s minden egyes esetben ki van mondva az is, hogy a közigaz­gatási hatósági folyamot mely stádiumában és melyik közigazgatási bíróság előtt lehet panasz­szal fellépni, [pz eseteken végig tekintve, kitűnik, hogy a központi államhatóságok (fejedelem, ministerek) intézkedéseivel szemben a közigazgatási peres út egyáltalában nem foglalhat helyet, a tartományi, közigazgatási és önkormányzati hatóságok, valamint a kormányszéki elnök közigaz­gatási bírósági panaszszal megtámadható intézkedései fölött közvetlenül a felső közigazgatási törvényszék, a járási (városi járási) közigazgatási és önkormányzati hatóságok panasz tárgyává tehető intézkedései fölött első sorban a kerületi választmány, mindennemű községi és helyi rendőrségi hatósági intézkedések fölött pedig, a mennyiben közigazgatási perútnak van helye, első vonalban a járási választmány bíráskodik. Úgy a kerületi választmány, mint a járási választmány, sok esetben mint közigazgatási bíróság bírálja felül saját határozatait, melyeket közigazgatási hatósági minőségében hozott. A rendőri hatóságoknak rendőri intézkedései ellen az azok által magát sértettnek érző félnek szabadságában áll, akár rendes közigazgatási felfolyamodással, akár a járási, illetőleg kerületi választmány mint közigazgatási biróság előtt panaszszal fellépnie. Egyik jogorvoslati út igénybevétele azonban kizárja a másikat, de úgy, hogy a közigazgatási felfolyamodás igénybevétele esetén is az utolsó fokú hatósági intézkedéssel szemben a felső közigazgatási biróság előtt lehet a közigazgatási bírósági panaszt érvényesíteni. A közigazgatási felfolya­modás utján minden czélszertíségi indokokra is kiterjeszkedhetni; a közigazgatási birói panasz azonban csak arra alapitható, hogy a rendőri intézkedés a törvénynek vagy a hatóság törvé­nyes hatáskörben kiadott rendeletének figyelmen kívül hagyása (Nichtanwendurig) vagy szab­ványainak helytelen alkalmazása (unrichtige Anwendung) miatt a panaszlót jogában sérti; vagy hogy nem léteznek azon ténybeli feltevések (thatsachliche Voraussetzungen), melyek a rendőri hatóságot az intézkedés megtételére feljogosították volna. A kormányszéki elnök rendőri intézkedései ellen rendes közigazgatási felfolyamodásnak van helye a tartományi főelnökhöz, ennek határozatával szemben pedig közigazgatási bírósági panasz tehető a közigazgatási főtör­vényszéknél az épen emiitett jogalapokon. A kormányszéki elnök, a járási főnök, a helyi rendőri hatóság és a községi előljáró rendelkezéseik foganatosítása végett kényszerrendszabályokat (a mulasztó költségére más által teljesittetés, rendbírság, közvetlen kényszer) alkalmazhatnak. Ezen rendszabályok alkalmazását azzal fenyegető meghagyás (Androhung) előzi meg. Az ilyen meghagyás ellen ugyanoly jog­orvoslattal lehet élni, a minő igénybe vehető azon ügyben, a melynek érdekében a fenyegetés történik. Ha tehát a főügy közigazgatási birói útra tartozik, a kényszerrendszabály alkalma­zását kilátásba helyező intézkedés is ezen az utón támadható meg panaszszal.

Next

/
Thumbnails
Contents