Képviselőházi irományok, 1892. XIV. kötet • 482-512. , IX-XV. sz.

Irományszámok - 1892-510. Törvényjavaslat, a közigazgatási biróságokról

224 510. szám. 157. §.A tárgyalás megkezdése után a panasz visszavonásának vagy egyezség kötésének csak a bíróság beleegyezésével van helye. : 158. §. A tárgyalás, a megtartás vagy folytatás lehetőségét kizáró akadályok eseteit kivéve, még a felek kölcsönös beleegyezésével sem napolható el. =. ... ^ .... • 159. §. A tárgyalás Írásbeli, vagy szóbeli és közvetlen, de mindkét esetben kötelezően nyilvános. A nyilvánosságot az ülésekből, ha azt a közerkölcsiség vagy más közérdekű tekintet követeli, bírósági határozattal előre ki lehet zárni, vagy a tárgyalás folyama alatt megszüntetni. A nyilvánosság kizárása esetében a tárgyalást a feleknek és meghatalmazottaiknak, továbbá a tanuknak, szakértőknek s a felek mindenike által kijelölhető két-két kifogástalan bizalmi férfiúnak jelenlétében kell megtartani, illetőleg folytatni. A bizalmi férfiak kijelölésének elmulasztása, vagy a kijelöltek távolmaradása a tárgyalás megtartását, illetőleg folytatását nem akadályozza. 160. §. Szóbeli és közvetlen tárgyalás tartásának mind az elsőfokú, mind a felső közigazgatási bíróság előtt csak az elsőfokú eljárásban és akkor van helye, ha ezt a panaszló a panasziratban vagy a bepanaszolt a védiratban kifejezetten kívánja, vagy ha annak elrendelését a bíróság az ügy állásának tisztázására szükségesnek találja. Minden más esetben, felebbviteli fokozatban pedig minden esetben írásbeli a tárgyalás. 161. §. . Az írásbeli tárgyalás az ügy állásának kivonatos előterjesztésévél veszi kezdetét. A tárgyalás során a bíróság minden tagjának jogában áll az előadótól felvilágosításokat kívánni, s valamely irat vagy az összes ügyiratok felolvasását követelni. A közigazgatási folyamatban eljárt hatóság jelentését s a közigazgatási hatóságok hatáskörének és az állami (kincstári) közérdeknek védelmére vonatkozó közigazgatási főhaiósági, illetőleg ministeri nyilatkozatot minden esetben fel kell olvasni. 162. §. A szóbeli tárgyaláson mindenekelőtt a panaszló terjeszti elő a tényállást és bizonyítékokat; egyúttal megjelöli az igénye támogatására szolgáló jogalapokat s kivánatát kifejezi. A panaszló előterjesztése után a bepanaszolt fél védelmének előadása következik. Hogy ezen alkalommal a közigazgatási eljárás során keletkezett iratokban foglalt, illetőleg a panasziratban és a védiratban leirt, vagy a bizonyítási eljárás rendjén tisztába hozott tényállás módosítása, s új bizonyitékok felajánlása mennyiben vehető figyelembe : azt esetről-esetre a bíróság határozza meg. A felek nyilatkozata után a jelenlevő tanuk és szakértők hallgattatnak ki. A bíróságnak kötelességében áll a tényállás teljes tisztázására minden lehetőt elkövetni. E czélból a bíróság elnöke és tagjai a felekhez, tanukhoz és szakértőkhöz kérdéseket ; intézhetnek.