Képviselőházi irományok, 1892. XIV. kötet • 482-512. , IX-XV. sz.

Irományszámok - 1892-510. Törvényjavaslat, a közigazgatási biróságokról

510. szám. 225 A felek csak a bíróság engedelmével tehetnek kérdéseket egymáshoz s a tanukhoz és szakértőkhöz. A meg nem jelent felek, tanuk és szakértők szóbeli előadásait a panaszirat, védirat, nyilatkozatok, illetőleg vallomások felolvasása pótolja. Fel kell olvasni egyszersmind: azon intézkedést vagy határozatot, mely ellen a panasz beadatott, továbbá a szemlejegyzőkönyvet s más, az ügyre ronatkozó iratokat, nevezetesen a közigazgatási folyamatban eljárt hatóság jelentését. Ezek után ismét a feleket illeti a szólás joga, hogy kellő rövidséggel előterjeszszék a tárgyalás folyamán hallottakra vonatkozó észrevételeiket, s hasonló rövidséggel ismét kifejezhessék kérésüket. A tárgyalás befejezése előtt meg kell hallgatni a közigazgatási hatóságok hatáskörének és az állami (kincstári) közérdeknek védelmére hivatott főhatósági, illetőleg ministeri megbízott nyilatkozatát is. A bíróság, ha czélszerünek találja, egyes esetekre nézve az itt megállapított sorrendtől eltérhet. 163. §. A tárgyalás befejezése után a biróság tanácskozás, s a határozat megállapítására vonatkozó szavazás megejtése végett zárt ülés tartására visszavonul. A határozatot lehetőleg még ugyanazon ülés folyamában meg kell hozni és nyilvános ülésben kihirdetni. Különös figyelmet érdemlő okok esetében azonban a határozat hozatala és kihirdetése, a gátló akadályok megjelölése és a határidőnek nyilvános kitűzése mellett, 48 órára elhalasztható. A kihirdetett határozat egy-egy példányát a magánfeleknek, valamint mindazon hivatali közegeknek kézbesíteni kell, a kiket az elsőfokú bírósági határozat ellen felebbviteli jog illet meg (176. §. 3. a) pontja). 164. §. A biróság a zárt ülésben mindenekelőtt az illetékesség kérdését veszi tanácskozás alá, és erre nézve határoz. Ha a biróság illetéktelennek nyilvánítja magát, erre vonatkozó határozatát mint véghatározatot kijelenti. Ellenkező esetben: 1. ha az elsőfokú közigazgatási biróság illetékesnek nyilvánítja magát, az ügyet érdemileg tárgyalja és eldönti; 2. ha a felső közigazgatási biróság nyilvánítja magát illetékesnek, az

r a mennyiben eljárása ellen a közigazgatási hatóság hatásköri kifogást nem tett, hasonlóképen érdemileg tárgyalja és eldönti az ügyet; 3. ha a közigazgatási bíróságok eljárása ellen a közigazgatási hatóság hatásköri kifogást tett, s a felső közigazgatási biróság mégis illetékesnek nyilvánítja magát: határozatáról a további eljárás felfüggesztésével, az illető ministert az ügyiratok megküldése mellett értesíteni köteles. A minister, ha a közigazgatási hatóság hatásköri kifogását továbbra is fentartja, a határozat közlését követő 8 nap alatt értesiti a felső közigazgatási bíróságot, hogy a felmerült összeütközési esetet végeldöntés végeit a hatásköri összeütközések elintézésére hivatott biróság elé terjesztendőnek találja. Míg ezen biróság a hatásköri összeütközés kérdésében nem határoz: a felső közigazgatási biróság az ügy érdemébe nem avatkozhatik. KÉPVH. IROMÁNY. 1892—97. XIV. KÖTET. 29