Képviselőházi irományok, 1892. XIV. kötet • 482-512. , IX-XV. sz.

Irományszámok - 1892-501. A pénzügyi bizottság jelentése, „a budapest-esztergomi helyi érdekű vasút engedélyezéséről” szóló törvényjavaslat tárgyában

170 501. szám. Biztosittatnak továbbá az engedélyesek az iránt is, miszerint oly díjszabási kedvezményekben, melyek e versenyvonalak épitését elősegíteni alkalmasak lehetnének, a m. kir. államvasutak más vállalkozókat nem fognak részesíteni és hogy azon esetben, ha a versenyvonal államköltségen épittetnék ki, a m. kir. államvasutak az engedélyesek vasútja ellen versenyt nem fognak támasztani, végül d) a második vágány kiépítésének kötelezettsége ezen vasútnál nem fog beállani ugy, mint más h. é. vonalaknál, t. i. mikor az évi és kilométerenkénti elegybevétel a 14.000 frtot, hanem csak akkor, mikor a 18.000 frtot meghaladja. A pénzügyi bizottság mérlegelve egyrészt ezen vasútnak minden oldalról elismert fontosságát, másrészt pedig azon kétségkívül tekintélyes kedvezményeket, melyeket az állam az engedélyeseknek nyújt — mely kedvezmények nélkül a vonal kiépítése egyáltalában kétséges maradna — nem zárkózhatott el azon felfogás elöl, hogy ezen vonal leghelyesebben mint az államvasutaknak kiegészítő része lett volna építendő. Mindamellett a bizottság méltányolta azon indokokat, melyek a kormányt arra vezették, hogy az állami költségvetést ujabb 5 millió frtnyi vasúti befektetéstől ez idő szerint megkímélje. Ámde ezen vonal a fővárosi ipar- és kŐszéntermelés érdekei által oly sürgősen kívántatik, hogy semmi esetre sem lett volna menthető, ha kiépítése ujabban hosszabb időre elhalasztatik. A bizottság csakis ezen okból nyugodott bele abba, hogy ezen vasút mint magánvasut épüljön. Az üzemet különben, a mint ez magától értetik, az államvasutak fogják vezetni, ezenkívül is megtörtént minden intézkedés, hogy az állam által e részben megvédendő minden érdek kellően biztosítva legyen. Abból pedig, hogy ez esetben szokatlan nagy állami segély engedélyeztetik, semmiféle más vasút czímet nem formálhat hasonló kedvezményeknek az elnyerésére. A pénzügyi bizottság ezt különösen hangsúlyozni kívánta, mielőtt a törvényjavaslathoz hozzájárulna. Felemlítendő végül, hogy az állam pénzbeli segélye fejében 1,100.000 frtnyi törzsrészvényt is kap. Habár ezen részvénybirtoknak pénzbeli értéke egyelőre meg nem állapitható, még sincs kizárva, hogy később tényleges jövedelmet is fog hozni, valamint ez idő szerint már 8 h. é. vasút kisebb-nagyobb mértékben kamatoztatja törzsrészvénytőkéjét. Mindenesetre az átadandó részvények teljes névleges értéköket képviselnék egy esetleges megváltás alkalmából. Addig pedig az államnak, már mint főrészvényesnek is, kiváló befolyást biztosítanak. Pénzügyileg szintén figyelemre méltó előny az, hogy az épitendő hid az állam tulajdona lesz, a melyen a vasútnak csak a használati jog biztosíttatik. A pénzügyi bizottság oly fontosnak tekintette ezen körülményt, hogy annak a törvény szövegében is külön kifejezést óhajtott adni. A törvényjavasl t szövegének általunk javasolt ily értelmű módosítását már e helyen a t. képviselőháznak elfogadásra ajánljuk. Minthogy azonban több más h. é. vasút létezik, a hol a vonaltestben ily nagyobbszerű hidak szerepelnek a nélkül, hogy az állam tulajdonjoga az illető törvényben külön feltüntetve lenne, a pénzügyi bizottság határozottan kiemelni kívánja, hogy a jelen törvény szövegezéséből más vasutaknak hasonló viszonyaira semmiféle, az állam tulajdonjogát alteráló következtetés nem vonható. Egészben véve, miután az államháztartásra való tekintet nem engedte, hogy a budapestesztergomi vasút államilag kiépíttessék, elismerést érdemel, hogy ezen fontos ügy rendeztetett a nélkül, hogy ennek következtében az államra nagyobb teher háramolnék, mint a melyet az 1891. évi XXIV. t.-cz. már kilátásba vett, és a melynek fedezéséről a törvényhozás már a nevezett törvény megalkotásakor gondoskodott. Midőn a pénzügyi bizottság még azon komoly