Képviselőházi irományok, 1892. XIV. kötet • 482-512. , IX-XV. sz.
Irományszámok - 1892-495. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése, „az állami számvevőszék belszervezetéről szóló 1880:LXVI. törvényczikk pótlását” tárgyazó törvényjavaslat tárgyában
140 495. szám. 495. szám. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése, „az állami számvevőszék belszervezetéről szóló 1880: LXVI. törvényczikk pótlását" tárgyazó törvényjavaslat tárgyában. A zárszámadás vizsgáló bizottság a beadott törvényjavaslatot, — a mely szerint az állami számvevőszék tisztviselői létszáma emeltetik, — elfogadja, mert kétségtelen, hogy az állami számvevőszék a hatáskörébe utalt teendőket, jelenlegi munkaerejével ellátni képtelen. Már az 1880. évi LXVI. t.-cz. megalkotásakor előrelátható volt, hogy az állam számvevőszék a rendszeresített 44 tisztviselővel alig lesz azon helyzetben, hogy a reá nehezedő munka terhét elbirja. Hogy ennek daczára az Ő Felsége által 1870. évben jóváhagyott ideiglenes tervezettel 102-ben megállapított tisztviselői létszám mégis tetemesen leszállittatott, annak oka egyedül az akkori kedvezőtlen pénzügyi helyzetben rejlett, a melynek kényszerítő nyomása alatt, az államháztartás minden ágában a végletekig menő takarékosság elvét kellett alkalmazni. — Törvényhozásunk és a nemzet vállvetett munkássága azóta jobbra fordította a pénzügyi helyzetet, erkölcsi kötelességünk tehát, hogy a kedvezőbb viszonyok beálltával, a lehetőséghez képest, a számvevőszék terhein könnyitsünk. A személyszaporitás szükségességét azonban nem egyedül azon körülmény indokolja, hogy a számvevőszék tiszti létszáma az eredeti tervezetben megállapítottnál tetemesen kisebb, hanem leginkább az, hogy a teendők, az állami kezelés minden ágazatában, az utolsó időkben aránytalanul növekedtek. A munka mennyiségének jellemzésére szolgál az, hogy évenkint legalább 32.000 darab utalványozási és megszüntetési jegyzék érkezik. Ezeknek mindegyike több-kevesebb, néha 50—100 tételből áll, a melyeket egyenkint gondosan megvizsgálni, elkönyvelni, nyilvántartásba vezetni kell. Ez pedig csak egy része az állami számvevőszék ellenőrzési, nyilvántartási, felülvizsgálati és vizsgálati teendőinek, nem is említve a zárszámadások elkészítésének nagy munkáját, mely 1870. óta lényegesen nagyobb mérveket öltött; továbbá a helyszíni vizsgálatokkal egybekötött teendőket, az 1889. évi országos határozatok folytán a számvevőszékre hárult kimutatások szerkesztését és az ezekkel kapcsolatos nyilvántartást.