Képviselőházi irományok, 1892. XIV. kötet • 482-512. , IX-XV. sz.

Irományszámok - 1892-495. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése, „az állami számvevőszék belszervezetéről szóló 1880:LXVI. törvényczikk pótlását” tárgyazó törvényjavaslat tárgyában

495. szám. 141 Az állami kezelésnek összes költségei 1870. óta 192 millióról 1893. évig 486 millióra, a Levételek 184 millióról 486 millióra emelkedtek, vagyis a kiadások és bevételek összege majdnem megháromszorozódott. A költségvetési számok emelkedésénél még nagyobb kihatással voltak a számvevőszék munkakörére, az államosítások és azon nagyobb jelentőségű változások, a melyek időközben a kormányzat majdnem minden ágában létesültek. Ilyenek, hogy csak néhányat említsünk, a csendőrség szervezése, a fővárosi rendőrségnek állami kezelés alá vétele, a fennállott 14 pénzügyigazgatóságnak 62-re emelése; a vasutak államosítása, a mi által az ellenőrizendő vasúti vagyon értéke 23 millióról 719 millió forintra emelkedett, a nyugdijak összege is 2,400.000 forintról 7,400.000 forintra emelkedett, az egyénenként megvizsgálandó, nyilvántartandó és kimutatásba foglalandó tételek száma tehát ez által is aránytalanul növekedett stb. Az állami számvevőszék teendőinek rendkívüli mérvű szaporodása óhajtandóvá tenné annak egészen újra szervezését és a munkaerőnek oly mérvű emelését, a mely a legyőzendő munka nagyságával tényleg arányban is áll. De mert a pénzügyi tekintetek a gyökeres nagyobb szabású változtatást ezúttal még meg nem engedik, a bizottság arra érzi magát indíttatva, hogy a nélkülözhetetlenül szükséges tiszti létszám-emelésen kivül, módot keressen arra nézve is, hogy az állami számvevőszéknél a tisztviselők legjobbjainak alkalmazását segítse elő. Az állami számvevőszék feladatát tartva szem előtt, fontos az, hogy a számvevőszék létszáma üresedés esetén, ne csak saját kebeléből egészíttessék ki, hanem más, az egyes ministeriumokban begyakorolt és kellő elméleti képzettséggel biró tisztviselők átlépése is lehetővé tétessék. — Ezt a jelenlegi viszonyok között elérni alig lehet, mert arra az állások elnevezései is gátlólag hatnak. A ministeri számvevőségeknél ugyanis a IX-ik fizetési osztályban álló tisztviselők szá vizsgálóknak, az állami számvevőszéknél csak számellenőröknek, a VlII-ik fizetési osztálj b in alkalmazottak a ministeriumokban számtanácsosoknak, ellenben a számvevőszéknél csak számvizsgálóknak neveztetnek. — Ennek az életben most már az a következménye, hogy a magasabb czímmel bírók, habár rangjuk és jellegük nem magasabb, mégis többnek tartják ma uiat és ennek következtében alig fordul elő arra eset, hogy egy ministeri számtanácsos a számvevőszéki számvizsgálói állásra pályáznék, még ha magasabb fizetési fokozatba jutna is. Távol áll a bizottság attól, hogy a külsőségekben óhajtana bármily állásnak tekintélyt és súlyt adni, de nem zárkózhatik el azon hátrányok elől, a melyek az említett körülményből a számvevőszékre tényleg hárulnak. Czélszerűnek és ajánlatosnak látja azért a bizottság, hogy a törvényjavaslat olyképen egészíttessék ki és ez által az 1880. évi LXVI. törvényczikk oda is mődosittassék, hogy a számvevőszéki számvizsgálók rangjuknak és jellegüknek megfelelően ezentúl számvevőszéki számtanácsosoknak neveztessenek. Az ekképen módosított és újból szövegezett törvényjavaslatot a bizottság azon kérelemmel terjeszti a tisztelt képviselőház elé, miszerint azt általánosságban és a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassék. Kelt Budapesten, 1893. évi október hó 9-én. Fest Lajos s. k., Pálffy Elemér s. k., a társsamadás-vitsgdló bigottság elnöke. a társeámadás-vissgáló bitottsdg előadója.