Képviselőházi irományok, 1892. XIII. kötet • 438-481. sz.

Irományszámok - 1892-440. Törvényjavaslat, a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről

440. szám. 29 A jelen és az 1889-ben előterjesztett törvényjavaslat között fenforgó eltérésekről az egyes fejezeteknél lesz szerencsém megemlékezni. A régi javaslatot sok lényeges határozmánynyal kellett kiegészítenem. Gondoskodnom kellett a nyomásos gazdálkodás, valamint a közös tulajdont képező legelőgazdálkodás ügyeinek vezetéséről, a közös legelők felosztásának megszorításáról, a vízmosásos területeken a vízmosások továbbképződésének megakadályozásáról, a községi helyes gazdálkodás ellenőrzéséről, a hegyközségek szervezéséről. Az 1840 : IX. t.-cz. egyszerű módosítására ssoritkoznom és csak a mezőrendőrökről és mezőrendőri kihágásokról intézkednem azért nem lehetett, mert ezeken kivül oly anyagi kérdések rendezése is szükségessé vált, melyek előrehaladott mezőgazdasági életünkben halasztást tovább már nem tűrhettek. Ilyenek a szabad gazdálkodás korlátozására, a legeltetésre, az állattenyésztésre, a káros rovarokra stb. vonatkozó határozmányok. E törvényjavaslattal azonban a törvényhozási rendezést igénylő összes gazdasági kérdések még nincsenek megoldva; de azokat a gazdasági kérdések különféleségénél fogva, egy általános mezőgazdasági törvényben megoldani nem is lehet; mert igen sok gazdasági kérdés — bizonyos irányban, — csak átmenetileg rendezhető, ezek pedig ideiglenes természetüknél fogva olyan törvényben, a mely állandó intézkedéseket tartalmaz, fel nem vehetők. De általános és teljes mezőgazdasági törvényt alkotni, mely a mezőgazdasági életre és igényekre vonatkozó összes kérdéseket felölelje és védje, most sem áll módunkban; mert viszonyaink különfélesége következtében, akárhány kérdésben, maguk az eszmék sem általánosodtak még annyira, hogy azok nyomán egyes viszonyok törvényes rendezése, közérdekből helyesen történhetnék. Más államokban is egész sorozatával találkozunk a gazdasági életre vonatkozó törvényeknek, mert egy állam sem volt képes minden idevágó kérdést egy törvény keretében megoldani. Nagy gazdasági codexre nincs is szükség, de túl is haladtuk már azt az állapotot, hogy ilyent csináljunk; mert vannak már gazdasági törvényeink, melyek, mint önálló egészek, többkevesebb hatást gyakorolnak gazdasági fejlődésünkre; ilyenek: az állategészségügyi-, az erdő-;, a vízjogi-, a halászati-, a selyemtenyésztési-, az uti- és más törvények. Óhajtottam volna ugyan, akár a jelen javaslat keretében, akár pedig külön, de a jelen javaslattal egyidejűleg, a gazdasági érdekképviseletre vonatkozó törvényjavaslatot is előterjeszteni; ez azonban a törvényhatósági administrátióval függ össze, s ennek szabályozását meg nem előzheti. Az általam javasolt törvény tehát a jelenleg fennálló közigazgatási szervezet keretében fog végrehajtatni, és a végrehajtó közegek tekintetében csak akkor fog változás beállani, ha közigazgatási szervezetünk módosul, a mikor természetesen, a hatósági illetékesség is változni fog. Jasvaslatom vezérelvei a következők: Hazánk égalji és talajviszonyai nagyon különbözők, és a gazdasági előhaladás is nagyban eltérő lévén, az egyes közhatóságoknak tért kell engedni, hogy a törvény keretében szabályrendeleteket, vagy szabályokat alkothassanak, mert törvényt ugy alkotni, hogy az minden gazdasági helyzetre egyaránt alkalmazható legyen, hazánk vidékeinek nagyon eltérő gazdasági viszonyai között, nem lehet. A törvényhatóságok, vagy kisebb testületek és érdekeltségek, ha a gazdasági élet és annak fejlesztése iránt kellő érzékkel birnak, meg tudják választani a czélhoz vezető utat. Az önkormányzat ez irányban való fejlesztésének jó hatása — kétségen kivül — megleend.