Képviselőházi irományok, 1892. XIII. kötet • 438-481. sz.
Irományszámok - 1892-449. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése, az országgyüléshez, a szamosvölgyi vasút-részvénytársaság vasutvonalai tényleges tőkéjének felemelése tárgyában
153 449. szám. eszközöltetett, s ezek több-költségeihez járult a deési műhelynek, a deés-zilahi vonal építése folytán szükségessé vált átalakításából felmerült költsége is. Minthogy pedig nemcsak az építési szerződés megkötésénél, hanem az engedélyezési feltételek s illetve a tényleges tőke megállapításánál is a közigazgatási bejárás alapjául szolgált tervezet s az erre vonatkozó költségvetés vétetett alapul, ennélfogva méltányosnak ismertetett el a társaság azon kérése, hogy ezen előirányzaton kívüli több munkáknak és berendezéseknek több-költségeivel, melyek a megejtett vizsgálat szerint összesen 373.686 frt 51 krra rúgnak, a tényleges toké felemeltessék. 2. Beigazoltuak találtatott annak szüksége is, hogy a társaság forgalmi eszközei a forgalom gazdaságos, s a szállítási igényeknek megfelelő lebonyolítása czéljából 459.322 frt költségösszeg erejéig szaporitandók, s miután ezen költség beruházást képez, megállapittatott, hogy az a tényleges tőke felemelésénél figyelembe vételre tarthat igényt. 3. Elismertetett, hogy a társaság régibb vonalain levő fahidaknak végleges jellegű hidakká leendő átalakítása, vagyis kőellenfalakkal, pillérekkel és vasfelszerkezettel való újjáépítése, a vasút -állagának javára esik s hogy ezen építkezések első sorban a forgalom biztonsága érdekében szükségesek; — minthogy azonban oly általános és minden irányban alkalmazandó elv, mely szerint az ily költségek csak a befektetési tőke felemelésével lennének fedezendők, nem áll fenn, sőt a m. kir. államvasutaknál is az ily átalakítások költségeinek 1 /s részét az üzlet viseli, minthogy továbbá az ily átalakítások tényleg az üzlet javára is szolgálnak, a mennyiben a fentartási költségeket csökkentik, a társaság 7 nagyobb hídjának újjáépítésére szükséges 350.000 frtnyi összeg a tőkefelemelésnél csak oly kikötéssel találtatott számbaveendőnek, ha viszont a társaság kötelezettséget vállal arra, hogy üzleti bevételeiből legalább is ezen összegnek 10°/o-át kisebb fahidjainak átépítésére fordítja. 4. A társaság részéről előirányzott újabb építkezések, nevezetesen Deés állomáson egy mozdony-szín, új felvételi épület, katonai tápállomás, laktanya, összekötő és csonka vágányok, utak, előterek létesítése, továbbá Ketteg, N.-Ilonda és Szurdok állomásokon hídmérlegek felállítása, végül Hosszúrév állomás meghosszabbítása, ugy a polgári, mint a katonai forgalom érdekében szükségeseknek ismertetvén el, ezeknek mint valóságos beruházásoknak 100.000 forinttal előirányzott költségei a tőkefel emelésnél számitágba veendőknek találtattak. 5. A társaság amaz utolsó kérése ellenben, miszerint 262.991 frtra rúgó függő adóssága is tőkefelemelés utján rendeztessék, csakis 16.991 frt 18 kr. erejéig volt figyelembe vehető, a mennyiben a többi függő adósság oly költségek és tartozások kiegyenlítésére fordíttatott, melyek az üzleti jövedelmekből lettek volna fedezendők s ehhez képest csakis az üzlet terhére eshetnek. Ezek szerint a vasut-részvénytársaság tényleges építési és üzletberendezési tőkéjének kereken 1,300.000 frttal leendő felemelése mutatkozott indokoltnak és szükségesnek, s erre nézve megállapittatott, hogy miután a társasági vonalak eddigi 6,383.175 frtnyi tényleges építési és üzletberendezési tőkéjének 42"3 0 /o-a van törzsrészvényekben elhelyezve, s az elsőbbségi részvényekkel fedezett tőkerészlet az egész tőkének csak 577°/o-át teszi, ennélfogva e tőkének 1,300.000 frttal, vagyis 7,683.175 frtra leendő felemelése esetén, az 1888. évi IV. t.-cz. 10. §-a értelmében a felemelés egész összege biztosan értékesíthető elsőbbségi részvények kibocsátása utján lesz beszerezhető. Tekintettel azonban a társasági vasutvonalak csekély jövedelmezőségére, a tőkefelemelés egymagában a társaságnak súlyos pénzügyi helyzetéből való kibontakozását s a pénzügyi egyensúly fentartását és illetve kívánatos javulását nem biztosította volna, hanem e czélból szükségesnek mutatkozott a társasági vasutvonalak gazdasági és forgalmi helyzetének javítása is, mely csak az által látszott elérhetőnek, ha a társaság a m. kir. államvasutak díjszabási
