Képviselőházi irományok, 1892. XII. kötet • 427-437. , I-VII. sz.

Irományszámok - 1892-430. 1893. évi XVIII. törvényczikk, a sommás eljárásról

18 430. szám. %. a biró, esetleg a jegyzőkönyvvezető és a tolmács megnevezését; 3. az ügy megjelölését; 4. a megjelent íeiek és képviselőik nevét és perbeli állását; 5. annak megemlítését, hogy a- tárgyalás nyilvánosan tartatott, vagy hogy a nyilvánosság kizáratott. 48. §. A jegyzőkönyvbe a tárgyalás menetének általános kitüntetésén felül felveendők: 1. a kereseti kérelem és ellenkérelem, valamint a szóbeli tárgyalás folyamában előterjesztett és az ügy eldöntésére, vagy az eljárás menetére jelentőséggel biró egyéb kérelmek és ezeknek módositásai; 2. elismerések, lemondások és egyezségek, melyek által a peres ügy egészben, vagy részben elintéztetik; 3. a feleknek az ügy eldöntésére, vagy az eljárás menetére nézve lényeges tényállításai és az ellenfélnek azok valóságára vagy valótlanságára nézve tett nyilatkozatai, a felajánlott bizonyítékokra való hivatkozással, tekintet nélkül a felek szóváltásainak sorrendére, jegyzőkönyvbe veendő, lehető rövid szövegezéssel; 4. azok a feljegyzések, melyeknek jegyzőkönyvbe vételét a jelen törvény megszabja; 5. a per bírósága előtt felvett bizonyítás eredménye, nevezetesen a tanuk vallomása, a szakértők véleménye és az eskü alatt kihallgatott felek nyilatkozatai, valamint a szemle eredménye. A szakértőknek külön Írásba foglalt véleménye, valamint a bizonyítás felvételéről és a felek személyes megkérdezéséről feivett külön jegyzőkönyvek, a tárgyalási jegyzőkönyvhöz melléklendők. 49. §. A jegyzőkönyv, felvétele után, a feleknek felolvasandó, és a feleknek esetleges megjegyzései alapján, kiegészíthető és kiigazítható. A jegyzőkönyvet aláirják: a biró, esetleg a jegyzőkönyvvezető és a tolmács, valamint a felek is. Ha a felek a jegyzőkönyv aláírását megtagadják, e körülmény a jegyzőkönyvben megjegyzendő. A jegyzőkönyvet és mellékleteit az érdekeltek bármikor megtekinthetik és azokról a birói ügyviteli szabályokban megállapított módozatok közt másolatot vehetnek. 50. §. Ha az első tárgyalási határnapon a felek valamelyike meg nem jelen, a bíróság a megjelent fél kérelmére az ügy érdemében tárgyal és határoz. A határozathozatalnál az alperes elmaradása esetében a felperes szóbeli tényállításai, — a mennyiben az alperessel a keresetben közölve voltak, és a felperesnek egyéb előadásai vagy bizonyítékai által le nem rontvák, — valóknak tartandók. A felperes elmaradása esetében az alperestől tagadott kereseti ténykörülmények, — a mennyiben ezeket a kereset mellékletei be nem bizonyítják, — figyelmen kívül hagyandók, az alperestől előadott ténykörülmények pedig valóknak tartandók. Ha az első tárgyalási határnapon a felperes nem jelen meg, az alperes azt is kérheti, hogy a bíróság a felperes keresetét az ügy érdemének eldöntése nélkül, végzéssel visszavettnek jelentse ki és a felperest az okozott költségben marasztalja. Ez esetben a felperes a határnap elmulasztása miatt igazolással nem élhet, a kereset és idézés hatályai azonban fenmaradnak, ha a felperes az elmulasztott határnaptól számítva 15 nap alatt az idézés ismétlését kéri.