Képviselőházi irományok, 1892. XII. kötet • 427-437. , I-VII. sz.

Irományszámok - 1892-430. 1893. évi XVIII. törvényczikk, a sommás eljárásról

43U szám. iS Nem tekintendő megváltoztatásnak í 1. ha a felperes a keresettel érvényesített jog megváltoztatása nélküi annak megalapítására ujabb tényeket hoz fel, vagy a felhozottakat kiigazítja; 2. ha a kereseti kérelmet a főtárgy, vagy a járulékok tekintetében felemeli vagy leszállítja, vagy kérelmét eredetileg nem követelt járulékokra is kiterjeszti, feltéve, hogy az ügy a felemelés után is a sommás eljárás alá tartozik; 3. ha az életjáradék, tartási és élelmezési kötelezettség, valamint bér vagy haszonbér fizetése iránt indított keresetet azokra a részletekre is kiterjeszti, a melyek a kereset indítása óta lejártak; 4. ha az eredetileg követelt tárgy helyett a kereset megindítása után bekövetkezett változás miatt más tárgyat vagy kárpótlást követel. " 32. §. Tényállítások, valamint az ellenfél tényállításaira való nyilatkozatok, bizonyítékok valamint az ezekre vonatkozó nyilatkozatok a fenforgó kérdést eldöntő határozatot közvetlenül megelőző tárgyalásnak berekesztéséig rendszerint bármikor felhozhatók. A fél azonban, ki előterjesztései által, melyeket a bíróság meggyőződése szerint korábban érvényesíthetett volna, a tárgyalás elhalasztására okot ad, az ebből eredő költségben még akkor is elmarasztalandó, ha a perben nyertes. 33. §. A biróság a félnek az előbbi §-ban emiitett oly utólagos előadásait és utólagosan ajánlott bizonyítékait, melyek figyelembevétele a tárgyalás elhalasztását tenné szükségessé, az ellenfél indítványára figyelmen kívül hagyhatja, ha arról győződik meg, hogy a fél előadásait az ügy elintézésének késleltetése végett halogatta. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a fél a mellőzött előadásokat a felebbezési eljárásban érvényesíthesse, vagy azok alapján az 1881 : LIX. t.-cz. 69. §-ának 1. és 2. pontja értelmében perujitással élhessen. 34. §. A fél az eljárás szabálytalansága, nevezetesen pedig valamely perbeli cselekmény alaki hibái ellen nem szólalhat fel, ha a szabálytalanságba beleegyezett, vagy ha — bár a szabálytalanságot ismerte, vagy ismernie kellett — az ügynek tárgyalásába bocsátkozott, vagy folytatta a tárgyalást, a nélkül, hogy a szabálytalanság ellen felszólalt volna. Ez az intézkedés nem terjed ki az olyan eljárási szabály megsértésére, a melynek alkalmazásáról a felek le nem mondhatnak. 35. §. A szóbeli tárgyalást a biróság vezeti. A biróság nyitja meg a tárgyalást, ő hivja fel a feleket szólásra és ő rekeszti be a tárgyalást. A biróság gondoskodni tartozik arról, hogy az ügy kimerítő tárgyalásban részesüljön, mindazonáltal a tárgyalás hosszadalmassággal és az ügyre nem tartozó kitérésekkel ne zavartassák és megszakítás nélkül lehetőleg ugyanazon határnapon befejeződjék. 36. §. A biróság a feleket, vagy képviselőiket a tárgyalásnál elkövetett rendzavarás miatt, különösen pedig a bíróságnak, az ellenfélnek, vagy képviselőjének, úgyszintén a tanuknak, vagy szakértőknek megsértése esetében, ha az elörebocsátott rendreutasitás sikertelen marad, 100 frtig terjedhető pénzbirsággal büntetheti.