Képviselőházi irományok, 1892. XII. kötet • 427-437. , I-VII. sz.

Irományszámok - 1892-430. 1893. évi XVIII. törvényczikk, a sommás eljárásról

16 430. szám. A bíróság a feleket vagy képviselőiket, kik a tárgyalást ismételt illetlen viseletük által akadályozzák, vagy kiknek nincsen érthető előadási képességük, a további előadástól eltilthatja. Ha ennek folytán a fél képviselet nélkül marad, a tárgyalás a fél költségére, oly meghagyással halasztandó el, hogy az újabb tárgyaláson a meg nem jelenés törvényes következményeinek terhe mellett ügyvéd által tartozik megjelenni. A mennyiben a felet ügyvéd képviseli, az ügyvédre nézve az 1887 : XXVIII. t.-cz. intézkedései alkalmazandók*. 37. §. A bíróság gondoskodni köteles arról, hogy a felek homályos kérelmeiket, tényelöadásaikat és nyilatkozataikat felvilágosítsák, hiányos tényelöadásaikat kiegészítsék és általában a szükséges kérelmeket és nyilatkozatokat megtegyék. E végre a bíróság a felekhez kérdéseket intézhet. Kérdéseket a felek is indítványozhatnak. A felek kérdéseinek megengedhetősége felett a bíróság határoz. Az ellenfél tényállításaira vagy okirataira vonatkozó nyilatkozat elmulasztottnak csak akkor tekinthető, ha a felet a kérdéses nyilatkozat megtételére a bíróság felszólította. A bíróság köteles az ügyvéd által nem képviselt feleket a szükséghez képest cselekményeik és mulasztásaik következményeire figyelmeztetni. 38. §. A bíróság a tényállás felderítése végett az egyik, vagy mindkét fél személyes megjelenését, a félhez intézendő kérdések előleges közlése mellett vagy a nélkül, elrendelheti. Szükség esetében a bíróság a fél személyes megkérdezését megkeresett bíróság utján is eszközölheti. A bíróság belátása szerint itéli meg annak a körülménynek a per eldöntésére való befolyását, ha a személyes megjelenésre idézett fél elegendő ok nélkül meg nem jelen, vagy a hozzá intézett kérdésekre nem felel. 39. §. A bíróság a tényállás felderítése czéljából elrendelheti, hogy a fél a birtokában levő okiratokat, melyekre hivatkozott, mutassa be, továbbá, hogy leszármazási táblákat, terveket, vázlatokat és más felvilágosító rajzokat terjeszszen elő. A bíróság más bíróságnál vagy hatóságnál levő iratokat, a mennyiben ez a tényállás felderítésére szükséges, hivatalból beszerez. A bíróság elrendelheti, hogy a fél az olyan okiratokat, melyek nem az állam hivatalos nyelvén vannak szerkesztve, hiteles fordításban mutassa be, nemkülönben elrendelheti azt is, hogy a bemutatott vagy beszerzett iratok bizonyos időn át az iratok mellé csatolva, vagy a bíróságnál letéve maradjanak. 40. §. A bíróság olyan körülmények tekintetében, melyeket a fél beszerezhető okirattal bizonyíthat, egyéb bizonyítást kizárhat. 41. §. A bíróság a per bármely szakában megkísérelheti a jogvitának, vagy egyes vitás kérdéseknek egyezségi elintézését. Az egyezség vitás ténykörülményre vonatkozó eskütől is függővé tehető.