Képviselőházi irományok, 1892. XII. kötet • 427-437. , I-VII. sz.

Irományszámok - 1892-430. 1893. évi XVIII. törvényczikk, a sommás eljárásról

12 430. szám. 20. §. . A felek a biróság által meghatározandó és közzéteendő rendes törvény napokon idézés oélkül is megjelenhetnek a biróság előtt ügyük tárgyalása végett. Ez esetben a kereset á tárgyalási jegyzőkönyvbe iktatandó. A biróság minden esetben a felek személyazonosságáról magának meggyőződést szerez. 21. §. Perinditás előtt a járásbíróságnál, a mely per esetében illetékes volna, egyezségi kísérletre való idézést lehet kérni. Az idézést, melyben az ügy röviden megjelölendő, csak a biróság területén szabad kézbesíteni. Az idézést kérő félnek a határnap szóval adandó tudtára. A létrejött egyezség jegyzőkönyvbe veendő és bírói egyezség hatásával bír. Ha mindkét fél megjelent, de az egyezség nem sikerül, a biróság, bármelyik fél kívánatára, a keresetet jegyzőkönyvbe veszi és az ügyet nyomban tárgyalja, ha pedig a tárgyalás elhalasztása szükségesnek mutatkozik, azonnal tárgyalási határnapot tűz és ezt a feleknek szóval tudtukra adja. Ha az egyezségi kísérletre kitűzött határnapon az idéző fél meg nem jelen, vagy ha a felperes a kereset előadását megtagadja, az ellenfél kérelmére az okozott költség megtérítésében végzéssel elmarasztalandó. Ha pedig az ellenfél nem jelen meg, az eljárás költsége a megindítandó per költségéhez számítandó, de csak akkor, ha az idézés, az ellenfélnek a biróság székhelyén kézbesittetett. 22. §. A ki valamely dolgot vagy jogot, mely iránt más személyek között per van folyamatban, egészben vagy részben maga részére igényel, igényét a pernek az első biróság előtt való eldöntéséig beavatkozási perrel érvényesítheti. A beavatkozási per a főpernek elsőfolyamod ású bírósága előtt, mindkét fél ellen intézett keresettel indítandó meg. A beavatkozási per önálló perként tárgyalandó, a biróság azonban a főpert a beavatkozási per jogerejü eldöntéséig felfüggesztheti és a pereknek együttes tárgyalását is elrendelheti. 23. §. A viszonkeresetre nézve az 1868: LIV. t.-cz. 77. §-ának és az 1881: LIX. t.-cz. 8. §-ának intézkedései a következő eltérésekkel alkalmazandók : 1. ha a viszonkereset tárgyát képező követelés egészben véve rendes eljárás alá tartoznék, de beszámításra is alkalmas: a követelés viszonkereset utján érvényesíthető akkor, ha a viszonkereseti követelésnek a kereseti követelést meghaladó összegére való tekintettel az ügy rendes eljárás alá nem tartozik; 2. a főügygyel együtt tárgyalható viszonkereset az első biróság előtti tárgyalás folyama alatt a per bármely szakában előterjeszthető; 3. a biróság a viszonkeresetnek elkülönített tárgyalását elrendelheti és a viszonkeresetet a keresettől elkülönítve döntheti el (42. és 103. §§.). A szavatos perbehivására nézve az 1868: LIV. t.-cz. 78. §-ának és az 1881: LIX. t.-cz. 9. és 10. §-ának intézkedései alkalmazandók.