Képviselőházi irományok, 1892. XI. kötet • 386-426. sz.

Irományszámok - 1892-399. Törvényjavaslat, Budapest fő- és székváros kerületi előljáróságairól

399. szám. 91 A díjnokok ma feleket hallgatnak ki, jegyzökönyveket vesznek föl és vezetnek a legfontosabb ügyekben, a mit nem lehet megengedni. A törvényhatóság közgyűlésében ez ellen már igen sok jogosult felszólalás történt; a szakaszban foglalt határozat ennek jövőre elejét veszi. A 16 — 18. §§-hoz Ezen szakaszokban a kerületi elöljáróságnak, mint a törvényhatóság közegének hatásköre van megállapítva. A kerületi elöljáróság a törvényhatósági bizottságnak, a közigazgatási bizottságnak, a tanácsnak, az árvaszéknek és a polgármesternek végrehajtó közege. A tanács helyett eljár a kerületi elöljáróság a 17. §-ban felsorolt ügyekben, melyeknek részleteit, valamint a 17. §-ban fölsorolt ügyeken kivül a tanács helyett a kerületi elöljáróság hatásköréhe utalandó többi ügyeket a törvényhatóság a 18. §. értelmében szabályrendeletben állapítja meg. A hatáskör megállapításánál, mint az indokolás általános részében kifejtettem, az volt az irányadó szempont, hogy egyrészt a közönség a mindennapi ügyekben lehetőleg a kerületben találja meg a halóságot, másrészt, hogy a decentralisátió által ezen föladatok, melyek csak egységes vezetés mellett teljesíthetők, csorbát ne szenvedjenek. Ehhez képest a 17. §-ban az 1. és részben a 2. pontban foglalt határozatok kivételével csak oly teendők soroltattak föl, melyek eddig is nagyrészt a kerületi elöljáróságok" hatáskörébe tartoztak; ezen teendők tekintetében azonban szigorúan körüliratik és biztosíttatik a kerületi elöljáróságok hatásköre, mely jövőben a törvény erejénél fogva illeti az elöljáróságokat. Ezen ügyekben a törvényhatósági bizottság és a tanács jövőre felebbviteli és felügyelő hatóság! A 18. §. módot nyújt arra, hogy a törvényhatóság a törvényjavaslatban felsoroltakon kivül még más ügyeket is a kerületi elöljáróságok hatáskörébe utalhasson. Kívánatos, hogy a törvényhatóság lehetőleg kiterjedt mértékben éljen ezen felhatalmazással; mert a költségvetés keretében való kisebb beszerzések, kisebb átalakítások és javítások, a kerületben létező községi vagyon felügyelete és részben kezelése, az illetőségi ügyek előzetes tárgyalása, a katonai ügyek egy része stb. aggály nélkül bizható a kerületi elöljáróságokra. Mindazonáltal nem látszott ezélszeríínek ezen ügyek felsorolásával a törvényhatóság intézkedési szabadságát korlátozni. A 17. §. 1. pontjában felsorolt magánépitkezési ügyeket az indokolás általános részében foglaltak értelmében a kerületi elöljáróságok hatáskörébe kellett utalni, mert ezen teendők végzése a helyszínén való tevékenységet és a hatóság könnyű hozzáférhetőségét igényli. Az építési rendtartás ma csak az építési engedélyeket illetőleg haj tátik végre; ezektől eltekintve, az építkezéseknél nincs megóva a közönség érdeke, sem a mi a köztisztaságot, sem a mi a közlekedés zavartalan rendjét illeti. A kerületi elöljáróság hatáskörének kiterjesztésével biztosíttatik, hogy az építkezések ellenőrzését a kerületben levő hatóság végezi, melyet esetleges panaszaival a közönség időveszteség nélkül megtalál. A 17. §. 2. pontjában foglalt középitkezési ügyek eddig is nagyobb részt a kerületi mérnök hatáskörébe tartoztak, ki azokat a tanács utasítása szerint végezte, mely a hatósági teendőket teljesítette. A 17. §. 3. pontjában említett vásárrendészeti ügyek részben a vásárfelügyelő, részben a kerületi elöljáróság hatáskörébe tartoztak; a vásárfelügyelő és elöljáróság között azonban nem volt meg a szervezeti kapocs, a melyet a javaslat, statuál. A vásárfelügyelő és a vásárfelügyelettel megbízott egyéb közegek a kerületi elöljáróság tisztviselőivé válnak és mint ilyenek teljesitik feladataikat. A 17. §. 4. pontjában felsorolt hatáskörre igen nagy sűlyt kell fektetnem azon türhehetetlen állapotok megszüntetése czéljából, melyek a fő- és székvárosban ma fönnállauak. Köztudomású tény, hogy a fő- és székvárosban néhány ezer gyermek nem jár iskolába, mert az 12*