Képviselőházi irományok, 1892. XI. kötet • 386-426. sz.
Irományszámok - 1892-399. Törvényjavaslat, Budapest fő- és székváros kerületi előljáróságairól
92 399. szám. iskolaköteles gyermekek igen hiányosan összeiratnak ugyan, nyilvántartás azonban arról: vájjon az összeirottak járnak-e tényleg az iskolába, nem vezettetik, A javaslat a kerületi elöljáróság kötelességévé teszi ilyen nyilvántartás vezetését. A 17. §. r többi T pontjai indokolást nem igényelnek. A 19—21. §§-hoa. Ezen szakaszok a kerületi elöljáróság mint első fokú közigazgatási hatóság hatáskörét állapítják meg. A törvények és ministeri rendeletek meghatározzák, hogy mely ügyekben első fokú közigazgatási hatóság a kerületi elöljáróság; ennélfogva elegendő volt erre általánosságban utalni. Külön szabályozást igényelt a kerületi elöljáróság, mint első fokú közegészségügyi hatóság hatásköre, a mi az indokolás általános részében kifejtettek értelmében állapíttatott meg. A kerületben végzendő összes közegészségügyi feladatok részben a második fokú hatóság hatáskörének megszorításával a kerületi elöljáróságra ruháztattak. A második fokú hatóság és szakközegének, a polgármesternek és a tiszti főorvosnak feladata marad a felügyelet, az általános intézkedések és a felebbviteli hatáskör. A kerületi elöljáróságok közegészségügyi hatáskörének újonnan való szabályozásától a közegészségügyi közigazgatás jelentékeny javulását várom, és különösen reménylem, hogy az egészségügyi rendészet feladatai a jövőben sokkal hatályosabban fognak teljesíttetni, mint eddig; a midőn azokat két hatóság: a kerületi elöljáróság és a fővárosi rendőrség végezte, a mi arra vezetett, hogy tényleg egyik által sem teljesíttettek kielégítő módon. Ezen okból a fővárosi rendőrség közegészségügyi hatáskörét a szakaszban felsorolt ügyekben a javaslat ..megszünteti és a rendőri kihágási bíráskodás jogát a határozottan megjelölt esetekben kizárólag a kerületi elöljáróságokra ruházza. Ezt a 20. §. azon általános határozattal egészíti ki, mely szerint a fővárosi rendőrség köteles a kerületi elöljáróságot működésében támogatni és minden tudomására jutott oly ügyet, melyben a kerületi elöljáróság van hivatva intézkedni, a kerületi elöljáróságnak haladéktalanul tudomására hozni. Ezen kötelezettséget, valamint a két hatóság egymáshoz való viszonyát rendeleti utón részletesen szándékozom szabályozni. A 23. §-hog. A szakaszban foglalt intézkedések szerint minden kerületi elöljáróság mellett felállítandó a városi adóhivatal és pénztár egy osztálya. Ezen határozat folyománya a közigazgatás decentralisatiójának és egyúttal módot nyújt a közönség érdekeinek kielégítésére, a mely igen érzékeny megterheltetésnek vette, hogy gyakran jelentékeny távolságra kellett fáradnia kötelezettségei teljesithetése czéljából. A városi pénztári osztály fogja egyúttal a kerületi elöljáróság pénzkezelési és számviteli teendőit teljesíteni. A 24. és 25. §§-hog. Ezen szakaszok a polgármesternek a felügyeleti kötelességből folyó teendőit szabályozzák. Ezek sorában az első: részletes szolgálati utasítás kiadása a kerületi elöljáróságok számára; e szolgálati utasítás kiadásának jogát és kötelességét a polgármesterre kellett ruházni, ki az ügyvitel ellenőrzéséért első sorban felelős; a törvényhatósági bizottságnak arra befolyást adni nem mutatkozott czélszerűnek, miután azt természetszerűleg annak kell megállapítania, ki a felügyeletért felelős, és ez a polgármester. A 25. §. megállapítja, hogy a polgármester köteles minden kerületi elöljáróságot évnegyedenként legalább egyszer személyesen megvizsgálni; e vizsgálat kötelességét csak akkor bizhatja az alpolgármesterek egyikére, ha azt személyesen teljesíteni akadályozva van. A szakasz elrendeli továbbá, hogy a kerületi elöljárók a polgármester vagy akadályoztatása esetén
