Képviselőházi irományok, 1892. XI. kötet • 386-426. sz.
Irományszámok - 1892-399. Törvényjavaslat, Budapest fő- és székváros kerületi előljáróságairól
399. szám. 83 Melléklet a 399. számú irományhoz. Indokolás, a „Budapest fő- és székváros kerületi elöljáróságairól" szóló törvényjavaslathoz. A kerületi elöljáróságokat a fő- és székvárosban a »Budapest főváros törvényhatóságának alakításáról és rendezéséről« szóló 1872. évi XXXVI. t.-cz. léptette életbe. Az ezen törvény 82—87. §-aiban foglalt határozatok szerint a kerületi elöljáróságok a törvényhatóságnak közvetlenül a városi tanács alatt álló végrehajtó közegei, melyeknek hivatásuk, hogy a tanácsot az önkormányzat föladatainak helyi megvalósításában támogassák. Ezen hivatásukhoz képest alakult a szervezetük és szabatott meg a hatáskörük. Az előljáró és az esküdtek, kik együtt alkotják a kerületi elöljáróságot, tiszteletbeli, rendszeresített fizetéssel nem járó bisalmi állást foglalnak el, mely semmiféle minősítéshez nincs kötve. Az elöljárókat a törvényhatósági bizottság, az esküdteket az illető kerület választói választják és a törvény még azt sem köti ki, hogy az elöljáróknak és az esküdteknek választóknak kell lenniök. Ezen szervezet még azon viszonylag alárendelt és függő jellegű hatáskör betöltésére sem volt alkalmas, melylyel az 1872: XXXVI. t.-cz. a kerületi elöljáróságot, mint a tanács végrehajtó közegét fölruházta. A főváros szervezéséséről szóló szabályrendeletben ez okból a törvény kiegészítéseként kimondatott, hogy minden kerületi elöljárósághoz egy jogvégzett jegyző alkalmazandó, kinek ^főkötelessége a kerületi elöljárónak mindenben kezére járni, és őt jogi tanácsokkal ellátni«. Ugyanezen szabályrendelettel az elöljáróság hivatalos írásbeli ügyeinek rendszeres és pontos viteléért első sorban a jegyző tétetett felelőssé, ki a törvény szerint nem tagja az elöljáróságnak, és ennek ülésben hozott határozataira törvényes befolyással nem bir, mert sem a törvény, sem a szervezési szabályrendelet értelmében s/avazatjoga nincs. A kerületi elöljáróságok ezen szervezete 1872-ben még megfelelő lehetett, mert az elöljáróság főleg csak mint helyi végrehajtó közeg működött, önálló hatásköre az Í872: XXXVI. t.-cz. 84. §-a értelmében csupán mint iparhatóságnak volt. Az 1872: XXXVI. t.-cz. alkotása óta azonban tágult a kerületi elöljáróságok hatásköre, mert az anyagi törvények hosszú sora a kerületi elöljáróságokra ruházta az ch'ó fokú közigazgatási hatóság hatáskörét. így csak a legfontossabbakat említve: a kerületi elöljáróság első fokú közegészségügyi hatóság ;\z 1876: XIV. t.-cz., első fokú állategészségügyi hatóság az 1888: VII. t.-cz., vizrendészeti hatóság az 1885: XXIII. t.-cz., halászati hatóság az 1888: XIX. t.-cz. értelmében; hasonlóképen első fokú tüzrendészeti és mezőrendőrségi hatóság. Az iparhatósági 11*
