Képviselőházi irományok, 1892. XI. kötet • 386-426. sz.

Irományszámok - 1892-398. Törvényjavaslat, a vallás szabad gyakorlatáról

398. szám. 69. bővebben fejtegetni azon mélyreható befolyást, melyet a jóravaló lelkész híveire minden irányban gyakorolni képes és hivatva van. Nem lehet tehát közönyös az állam előtt, hogy ezen befolyás mily egyének kezeibe van letéve. Ugyanezek állanak az egyházközségi elöljáróról is, minélfogva a szakasz ezekkel szemben is ugyanazon kívánalmakat állapitja meg, melyeket a lelkészekkel szemben felállít. A tárgyalás alatt álló szakasz e tekintetben első sorban a magyar állampolgárságot, a teljes önrendelkezési jogot, továbbá a kifogástalan erkölcsi és állampolgári magatartást tűzi ki elengedhetlen feltételül. Ezekből csak a legutóbb említett követe'nn'nyt illetőleg kívánok annyit megjegyezni, hogy államellenes irányban működő, esetleg a különböző fajok és nemzetiségek közi izgalmakat szitó egyént lelkészül, vagy egyházközségi elöljáróul elfogadni az állam részéről megbocsáthatlan gyengeségnek tartanám. Végül hazánk sajátos nyelvi és nemzetiségi viszonyai között nagyon kívánatosnak mutatkozott annak kikötése is, hogy az elméleti képesítés Magyarországban szereztetett legyen meg. 13. §. Annak elbirálhatása végett, vájjon az előző szakaszban előirt követelményeknek adott esetben elég tétetett-e, okvetlenül szükséges, hogy a lelkészül vagy egyházközségi elöljáróul alkalmazott egyén, okmányainak bemutatása mellett, a polgári hatóságnál bejelentessék. Azon hatóságul, melynél a bejelentés teljesítendő, ugy a tO-ik §. első bekezdésében mint itt is, a törvényhatóság első tisztviselője jelöltetett ki, mint oly közeg, ki egyrészt a fenforgó viszonyok iránt könnyen és alapos tájékozást szerezhet, másrészt pedig, mint a kiről már állásánál fogva feltehető, hogy esetleg kényes természetű esetekben is képes lesz a törvény czéizatainak érvényt szerezni, a netáni súlyosabb bonyodalmakat pedig kikerülni. A szakasz többi bekezdései az eljárást és a netáni jogorvoslatot szabályozzák s bővebb indokolásra alig szorulnak. 14. §• Ezen szakasz azon esetek iránt intézkedik, melyekben a már alkalmazott lelkész vagy egyházközségi előljáró később lesz nélkülözőjévé ama kellékek valamelyikének, melyek a 12. §-ban alkalmaztatása előfeltételeiül kitűzettek. E tekintetben a szakasz két esetet különböztet meg. A magyar állampolgárságot és az erkölcsi kifogástalanságot oly mellőzhetlen kellékeknek tekinti a lelkészi vagy egyházközségi elöljárói állás méltó betöltésére, hogy azok elvesztésének okvetlenül az illető állásról való eltávolítást kell maga után vonnia. Ellenben az állampolgári kifogástalanság tekintetében felmerülhető kétségek esetén bizonyos diseretionalis hatalommal ruházza fel a kormányt, a mi azon okból mutatkozik szükségesnek, mert tudvalevőleg van módja annak, hogy bizonyos ügyeskedés mellett egyenesen államellenes működés is kifejthető legyen a nélkül, hogy az illetőre a büntető törvénykönyv szorosan meghatározott intézkedései alkalmazhatók volnának. Nem szorul bővebb bizonyításra, hogy ily működés lelkész vagy egyházközségi elöljáró részéről hatványozott mérvben veszélyes lehet, s ezért szükség gondoskodni arról, hogy a kormánynak módjában legyen ily egyéneket, mint lelkészeket vagy egyházközségi elöljárókat ártalmatlanokká tenni. A szakasz harmadik bekezdése a fentebbiekben részletezett intézkedések sanctioja gyanánt az egyházközség feloszlatását szabja meg, a mi a legegyszerűbb és talán leghatékonyabb eszköznek is mutatkozik arra, hogy a törvény czéizatainak érvényesítése minden körülmény között biztosittassék.