Képviselőházi irományok, 1892. XI. kötet • 386-426. sz.

Irományszámok - 1892-422. 1893. évi X. törvényczikk, az aradi és csanádi egyesült vasutak részvénytársaság hálózatához tartozó vasutvonalak engedélyokmányainak és engedélyokiratainak egyesitéséről

354 422. szám. 3. §. Az aradi és csanádi egyesült vasutak részvénytársaság részére a jelen engedélyokiratban foglalt külön határozmányok épségben tartásával egyfelől biztosíttatnak mindazon jogok és kedvezmények, melyeket az 1880. évi XXXI-ik s az ennek módosításáról és kiegészítéséről szóló 1888. évi IV-ik t.-czikkek a helyi érdekű vasutakra nézve megszabnak; másfelől a részvény társaság a most idézett törvényczikkek mindazon határozatainak, melyek reá kötelezettségeket róvnak, magát feltétlenül aláveti. A részvénytársaság továbbá szorosan alkalmazkodni köteles: a) a jelen engedélyokirat határozataihoz ; 6) a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. ministerium által 1868. évi ápril hó 20-án 4973. sz. a. az országgyűlés jóváhagyásával kibocsátott vasutengedélyezési szabályhoz, valamint az 1878. évi XX-ik t-czikkel beczikkelyezett vám- és kereskedelmi szövetség VlII-ik czikkében elfogadott vasúti üzletrendtartáshoz és vasúti üzletszabályzathoz annyiban, a menynyiben ezek a jelen engedélyokiratban megállapított egyes határozmányok és a helyi érdekű vasutak forgalmi szolgálatára vonatkozó, a közmunka- és közlekedésügyi m. kir, ministerium által 1883. évi augusztus hó 1-én kiadott szabályok alapelvei folytán változást nem szenvedtek s úgyszintén az utóbb idézett forgalmi szabályzathoz, s végre: e) minden egyéb már érvényben álló vagy később alkotandó törvényekhez, szabályokhoz, utasításokhoz és rendeletekhez. 4. §. A jelen engedély tárgyát képező vasutvonalak kiépitése és üzlete czéljaira az 1881. évi XLI. t.-cz. szerinti kisajátítási jog a részvénytársaságnak továbbra is megadatik. 5. §. Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy együttes (péage-jog) használatára vonatkozó szerződéseket a részvénytársaság csakis a kereskedelemügyi m. kir. ministertöl előzetesen kieszközölt engedély alapján köthet; viszont azonban köteles a részvénytársaság más pályákkal ilynemű szerződésre lépni, ha azoknak az engedélyes részvénytársaság vasútvonalaihoz való esailakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonalrészek közös használata, akár engedélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi m. kir. minister külön engedélyével biztosíttatott. A mennyiben pedig úgy ezekre nézve, mint a fenti 3. §-ban idézett vasutengedélyezési szabály 10. §-ának g) pontja szerinti kölcsönös kocsihasználat és az ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok közt egyezmény létre nem jöhetne, az e részben megkötendő egyezmény feltételeit a kereskedelemügyi m. kir. minister fogja az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapítani. 6. §. A jelen engedélyokirat tárgyát képező vasutvonalakba 1890. évi deczember hó 3l-éig tényleg befektetett építési és üzletberendezés tőke 8,255.700 forintban állapittatik meg. Ezen tényleges építési és üzletberendezési tőke beszerzése fejében a vasúti részvénytársaság a már kibocsátott 6,910.000 frt névértékű részvényeken felül még 1,345.700 frt névértékű, 6°/o osztalékra jogosító elsőbbségi részvényeket bocsáthat ki, kiköttetvén, hogy az ezen írj kibocsátásból befolyó pénzekből 400.000 frt a jelen engedélyokirat tárgyát képező vasúti