Képviselőházi irományok, 1892. XI. kötet • 386-426. sz.

Irományszámok - 1892-422. 1893. évi X. törvényczikk, az aradi és csanádi egyesült vasutak részvénytársaság hálózatához tartozó vasutvonalak engedélyokmányainak és engedélyokiratainak egyesitéséről

422. szám. S55 vonalakon szükségesekké váló kiegészítési és beruházási munkák, illetve pótbeszerzések czéljaira készpénzben tartalékba helyezendő, de a jelzett czélokra is csak a kereskedelemügyi m. kir. ministertől előzetesen kikérendő engedély alapján használható fel. Az új kibocsátásból befolyó további összegek ellenben a vasut-részvénytársaság által üzletjövedelmi fölöslegeiből az épités ezéljaiia előlegezett 1,108.102 frt 73 krnyi összeg részbeni megtérítése, illetve kiegyenlítése fejében a vasut-részvénytársaság rendelkezésére maradnak, mindazonáltal oly megszorítással, miszerint ezen megtérítési összegből a vasut-részvénytársaság saját számlájára közhasznú ipari és egyéb vállalatokat és építkezéseket köteles létesíteni. A tartalékalap terhére jövőben foganatosítandó építkezésekről és beszerzésekről a tervek és költségvetések a kereskedelemügyi ministerhez jóváhagyás és engedélyezés végett még a végrehajtás előtt esetről-esetre felterjesztendők s minden év végével a tartalékalap igénybevételéről leszámolás mutatandó be, önként értetődvén, hogy az ezen tartalékalap terhére foganatosított építkezések és beszerzések költségei a tényleges építési és üzletberendezési tőkéhez hozzá nem számithatók, vagyis nem tőkésithetök. Hasonló eljárás lesz követendő a borossebes-gurahonezi vonalon még hátralévő építkezések és beszerzések foganatosításánál, továbbá a tartalékalap felhasználása után még szükségeseknek mutatkozandó további beruházások, építkezések és pótbeszerzések, valamint a jelen engedélyokirat 11., 14., 15., 19. és 21. §-ai értelmében elvállalt kötelezettségek teljesítése eseteiben is, de oly eltéréssel, hogy a vasut-részvénytársaság jogosítva lesz a most említett építkezések, beruházások és beszerzések költségeit a tényleges építési és üzletberendezési tökéhez hozzászámítani s a megfelelő költségek beszerzését a kereskedelemügyi és pénzügyi ministerek által megállapítandó módozatok mellette eszközölni. 7. §. A vasut-részvénytársaság a forgalmi eszközöket a vasúti üzletrendtartás 21. és 22. §-aiban megszabott határozmányok épségben tartása mellett maga választhatja meg; köteles azonban ugy a forgalmi eszközöket, mint a síneket s egyéb az építésnél és üzletnél felhasz • nálandó anyagokat jövőben is a belföldön beszerezni, mely rendelkezés alól csakis a kereskedelemügyi m. kir. ministertől esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lehet kivételnek helye. 8. §. A menet- és szállítási díjak a vasut-részyénytársaság összes vonalaira a következőleg szabatnak meg: a) A személyforgalomban legmagasabb árszabási tételként személy- és kilométerenként az I. kocsiosztályban 5 kr., a Il-ik kocsiosztályban 4 kr., a Ill-ik kocsiosztályban 3kr. szedhető be o. ért. ezüstben. b) Uti podgyásznál és gyorsárúnál, melyek 10 kilogrammnyi súlytételekre felfelé kikerekíthetek, 10 kilogramm- és kilométerenként 0'4o kr. o. é. ezüstben legmagasabb díjtétel alkalmazható. Uti podgyásznál szabad súly nem követelhető. c) Az árúk szállításánál alkalmazható legmagasabb árszabási tétel kilométerenként és 100 kilogrammonként az I. darabárúosztályban 0*90 kr., a II. mérsékelt darabárúosztályban 0*60 kr.. és a terjedelmes árúk után 1*20 kr. o. é. ezüstben. A kőszén, vaskő, só, tűzi és épületfa, trágya, kő, mész és tégla teljes kocsirakományokban kilométerenként és 100 kilogrammonként legfeljebb 0"5o kr. o. é. ezüst díjtétel mellett szállítandó. 45*