Képviselőházi irományok, 1892. X. kötet • 349-285. sz.
Irományszámok - 1892-373. Törvényjavaslat, az igazságügyi palotáról és költségeinek fedezéséről
373. szám. 331 Ugy a m. kir. Curia, mint a budapesti kir. ítélőtábla kezelő hivatalai a földszinten vannak elhelyezve, s a főbejáraton kivül ezekhez külön bejáratok is vezetnek. A helyiségeket emeletenként széles, tágas és világos fűtött folyosók kötik egybe, melyek sétáló és váró-csarnoknak is használhatók. A m. kir. Curia nagy díszterme rendeltetéséhez méltó kiképezéssel van tervezve, 200 négyszögméter alapterülettel bir s a keskeny faloldalokon erkélylyel van ellátva a közönség számára, melyekhez a második emeleten van a bejárás, miután ezen terem a két emelet magasságát veszi igénybe. A budapesti kir. ítélőtábla díszterme 165 négyszögméter alapterülettel bir s az épület Honvédutczai középrész második emeletébe van beosztva; ennek magassága a rendes emelet magasságánál nagyobb, ugy, hogy itt is a terem két oldalán a közönség számára erkélyek voltak elhelyezhetők s mérete, valamint kiképzése is ezzel áll arányban. A tanács-, illetve tárgyalási termek 80 négyszögméter alapterülettel s ezen méretnek megfelelő 6 méter magassággal birnak. Fekvésük és berendezésük a szóbeli eljárás követelményének megfelelőleg terveztetett. A közlekedés ugy a birák, mint a közönségre nézve elkülönített s 45— 50 főből álló hallgatóság foglalhat az emelkedőén berendezett ülőhelyeken helyet. A tárgyalási termekhez csoportosan a felek, ügyvédek és tanuk számára mellék váróhelyiségek lesznek berendezve, sőt a büntető tárgyalási termekhez ezenfelül még egy-egy fogdahelyiség is. Minden tárgyalási teremhez van egy tanácskozási s egyúttal tanácsjegyzői szoba, ezenkívül a tanácselnök külön helyisége és a tanácshoz tartozó birák számára egynél több szoba. Magától éiietik, hogy az elnöki fogadó és dolgozó-szobák, az elnöki irodák-és könyvtárszobákkal együtt a palotában egy külön szakaszt foglalnak el. A lépcsők ugy vannak elhelyezve, hogy a közös csarnokból az egyik oldalon a m. kir. Curia, a másik oldalon a budapesti kir. Ítélőtábla helyiségeihez egy két tagú 3 méter széles lépcsőkar vezet, mely egyrészt közvetlen a váró csarnokba, másrészt pedig a második emeleti lépcsőhöz torkol. A lépesőcsarnok födémé mint dongaboltozat van kiképezve, mely két oldalt a római Thermákhoz hasonló módon magas oldalvilágitást kap. A második emeletre vezető lépcső nyughely-magasságában van a szabadon álló »Justitia« szobra tervezve. Ezen főlépcsők mellett van minden épületrésznek még egy-egy melléklépcsője, mely a belső közlekedésnek szolgál. Mint fentebb már megérintetett, az épület kiilhomlokzata a római styl arányai nyomán van tervezve. A középső nagy kiszökellékben van a három nyílású bejárat, fölötte a stylnek megfelelően két emelet magasságig terjedő oromzatos oszlopcsarnok, melynek két oldalán erős pylonok képezik az ellentétet. A homlokzat további folytatásában szintén oszlopok állanak a földszinti emeleteor felett az első és második emelet össszefoglalására, a mi által egy Colonat szerű nagyméretű s a környezetnek megfelelő architektúrát lehetett alkalmazni. Végül két sarok-kiszökellékkel fejeztetik be a palota főhomlokzata. Ezen homlokzat építészi tagjai faragott kőből vannak tervezve, míg a többi homlokzatoknál, melyeknek kiképzése is egyszerűbb, faragott kó' csak a párkányok és Jábozatoknál lesz alkalmazva. A főhomlokzat az épület rendeltetésének megfelelő szobrászati díszszel lesz ellátva, a középső portikus koron'izatát egy quadriga képezi. Az épület egyéb szerkezetére vonatkozólag azt emelem ki, hogy alapzatul az épület egész kiterjedésében egy beton test van felvéve, az emeleteket elosztó födémek vastartók 42*
