Képviselőházi irományok, 1892. X. kötet • 349-285. sz.
Irományszámok - 1892-373. Törvényjavaslat, az igazságügyi palotáról és költségeinek fedezéséről
332 373. szám, közötti boltozatból állanak, a nagy csarnok, valamint a második emelet és padlás közötti födém pedig »Monier« szerkezete szerint terveztetett, ugy, hogy a faszerkezetű födém teljesen mellőzve van. Az épület egész kiterjedésében —tehát a folyosók, csarnokok, lépcsőházak is —alacsony nyomású gőzfűtéssel láttatik el és csak a magánlakások és az első földszinten levő helyiségek rendeztetnek be kályhafűtésre. Ezen központi fűtés mellett az elnöki, tanácselnöki és birói szobákban még kandalló-, illetőleg kályhafűtés is terveztetett, hogy ezen helyiségekben őszszel a fűtés kezdete előtt avagy tavaszszal annak beszüntetése után szükség esetén még fűteni lehessen. Vízvezeték, légszesz, esetleg villamvilágitásról és closetekről a szükséghez képest kellőképen gondoskodva van. Tekintsük Európa bármely államában emelt újabbkori igazságügyi palotákat, mindenütt azon törekvést látjuk előtérbe nyomulni, hogy az igazságszolgáltatás magasztos hivatása, tekintélye és méltósága külsőleg is nyilvánuljon. Számos nemzetnél az igazságügyi palotának adták a legelső rangot és még a parlamenti épületek fölé is helyezték külső és belső kiképezés, valamint a ráfordított költségek tekintetében; igy például a párizsi Palais de Justice-re 1868 óta csupán kibővítési munkálatokra 28,000.000 francot adtak ki, a brüsseli palais de Justice pedig telekkel együtt 42,000.000 frcba került; de oly államokban is, hol az igazságügyi palota ily előkelő helyet nem foglal el, az volt mindenkor az irányzat, hogy az épületek ne csak a puszta szükségletet kielégítő háztömegek, hanem oly monumentális alkotások legyenek, melyek az illető nemzet törekvéseit, művészi fejlettségét és a legfőbb birói hatalom iránti hódolatát külsőleg is kifejezésre juttatják. Habár a tervezett igazságügyi palota fényűzési és az építési költség tekintetében nem versenyezhet a külföld hasonló alkotásaival, mindazáltal a nagy és széles arányok, az egyszerű és nemes stylformák, a vele szemben álló új országház és környezete nagy arányainak teljesen megfelelő oly emlékszertí jelleget fognak az épületnek adni, mely ugy a külhomlokzat oszlopsoraiban, valamint a nagy lépcsőház-csarnokban, a dísz-, tárgyalási és várótermekben teljes érvényre fog jutni. A kereskedelemügyi ministeiium műszaki tanácsi az építési tervek tekintetében oda nyilatkozott: hogy ugy az alaprajzi dispositio, mint az épületnek külső és belső kiképezése a czélszerüség és széparányosjág követelményeinek, nemkülönben ezen nagyszabású palota rendeltetésének és jellegének teljesen megfelel. A takarékosság szem előtt tartása mellett a szomszéd államépületeknél észlelt talajviszonyokra való tekintette], nemkülönben a jelenlegi munkabér és anyagárak figyelembevételével az építés összköltsége: 1,638.188 forinttal irányoztatott elő. Miután az igazságügyi palota 6090 négyszögméter beépített területtel, illetőleg a pinczetalajtól a főpárkányig számítva 135.280 köbméter beépített térfogattal bir, egy négyszögméter 269 frtba, egy köbméter 12 frt 14 krba kerül. Tájékozásul arra nézve, hogy az újabb időben külföldön épült vagy építés alatt levő igazságügyi paloták építésére mennyi költség fordíttatott, a következő adatokat terjesztem elő: 1. A drezdai igazságügyi palota befogadja az I. és II. fokú törvényszékek polgári és büntető osztályait és az államügyészséget. Az épület kétemeletes 5622 négyszögméter beépített területtel. Telek nélkül került 2,140.000 márkába vagyis 1,284.000 forintba, tehát egy négyszögméter 228 frtba. 2. A bécsi igazságügyi palota befogadja a legfőbb bíróságot, az I. és II. fokú törvényszékek polg. osztályát éa a keresk. és váltótörvényszéket. Az épület háromemeletes és 7600 négyszögméter beépített területtel bir. Az építési költségek telek nélkül 3,149.358 frtba vagyis négyszögméterenké.it 414 frtba kerültek.
