Képviselőházi irományok, 1892. X. kötet • 349-285. sz.

Irományszámok - 1892-370. Törvényjavaslat, az állami anyakönyvekről

316 370. szám. Megémlitendőnek tartom itt, hogy mig a felekezeti anyakönyvek nem a személyi alap­állapotokat magokat, hanem azon egyházi szertartásokat (keresztelést, esketést és temetést) veszik kiindulási pontúi, melyekkel az egyházak azokat összekötik, addig az állami anya­könyvek maguknak azon alapállapotoknak nyilvántartását és tanúsítását ezélozzák. Az anya­könyvek két példányban való vezetése az 1827. évi XXIÍI t.-cz. üdvös rendelkezésének képezi fentartását. Az anyakönyvek hitelessége szempontjából nagy haladás lesz, hogy azon könyvek eleve beköttetnek és hitelesíttetnek, holott a mai felekezeti anyakönyvek igen sok helytt egyes lapokon vezettetnek, melyek csak az év végén köttetnek egybe. A tartalomjegyzékek az anyakönyvekben való keresések nélküiözhetlen segédeszközei. A 19. §-ban foglalt intézkedések az anyakönyvnek közokirati jellegének, ebből folyó bizonyító erejüknek s a személyi jogok szempontjából lendkivüli nagy fontosságának köve­telményei. A 20—23. §§-okhoz. Ezen szakaszok az anyakönyvi bejegyzések tartalmát írják elő, valamint felölelik azon intézkedéseket, melyek szükségesek az anyakönyvi két példány egyenlő voltának bizto­sítására. Az anyakönyvi bejegyzések miként eszközlése tárgyában egyébként az anyakönyv­vezetőket részletes utasításokkal fogom ellátni, Kellő gondossággal elkészített űrlapokat fogok rendelkezésükre bocsátani, ugy hogy az anyakönyvvezető iiásos munkája nagyobbára csak az űrlapok kitöltésében fog állani. Azon kivül a gyakorlati életben előforduló minden eset el­intézésére irománymintákat fogok kidolgoztatni, ugy, hogy az anyakönyvvezető szellemi teendője főleg abból fog állani, hogy megítélje, az eléje került konkrét eset az irományminiákban készen, kidolgozatban rendelkezésére bocsátott melyik esettel egyezik. A 21. §-t illetőleg megjegyzem, hogy az az intézkedés, miszerint a másodpéldány a törvényhatóság levéltárában őrizendő meg, szintén az 1827. évi XXIII. törvényczikkből van átvéve. A 24. §-hoz. Gondoskodni kellett arról, hogy az anyakönyv egyik vagy másik példányának veszen­dőbe menése esetére a hiány mikép putoltassék. Minthogy megtörténhetik, a mint Parisban meg is történt, hogy az anyakönyvek külön őrzött mindkét példánya veszendőbe megy, az ily esetben követendő eljárás iránt is czélszerűnek láttam a törvénybe általános intézkedést venni fel, de az eljárás részleteinek megállapítását a rendeleti útra véltem fentartandónák. A 25—27. §§-ókhoz. Ezen szakaszokban az anyakönyveknek és anyakönyvi kivonatoknak mint köziratoknak jogi minősége és bizonyító ereje van megállapítva. A28,§-hoz. Minthogy az egyes anyakönyvek közvetlenül mindig egy helyi kör érdekeit szolgálják, méltányos, hogy az anyakönyvvezetéssel járó kiadásokból a helyi érdekeltségek, a községek is vállaljanak bizonyos részt, nevezetesen a községek feladata lenne a helyiség szolgáltatása, felszerelése, fűtése és világítása. Ezen dologi kiadások a községekre nézve terhet alig képeznek, mig az államnak mindez jelentékeny költségébe kerülne. Az anyakönyvvezet-éshez szükséges összes nyomtatványok kiállításának költségeit ellenben az állam viselné.

Next

/
Thumbnails
Contents