Képviselőházi irományok, 1892. X. kötet • 349-285. sz.

Irományszámok - 1892-370. Törvényjavaslat, az állami anyakönyvekről

312 370. szám. Á mely helyeken ezek a tisztviselők bármely okból nem alkalmazhatók anyakÖíiyVvezetokül vagy ilyen lisztvelők egyáltalában nincsenek, pl. a kisközségekben, ott főleg a községi és állami tanitók az az elem, mely intelligentiájánál fogva az anyakönyvvezetői vagy helyettesi tisztségre való alkalmazásra méltán számot tarhat. Ha ilyenek nincsenek, akkor hivatalon kivül álló, kellő képzettséggel biró független egyének lesznek az anyakönyvek vezetésével megbizandók. Miután tájékozást nyújtottam az anyakönyvi kerületek és az anyakönyvvezetők számáról, nem nehéz az azok díjazására szükséges költséget megállapítani. Számba veendő első sorban az a jövedelem, mely a t.-javaslat 30. §-a érielmében az anyakönyvi kivonatokért fog befolyni. Ezen jövedelem a mai felekezeti anyakönyvvezetök hasonforrású jövedelme felől ismeretes adatok alapján az anyakönyvi kerület minden lakosa után 4 krajczárban vehető fel. Tekintetbe veendő más felől az anyakönyvvezetők által teljesítendő munka. Magyarországon a születések, házasságok és halálesetek átlagos száma évenkint 1,270.000-re megy s így minden 12 lakosra esik évenkint egy anyakönyvi bejegyzés. Ha végre tekintetbe vétetik, hogy az anyakönyvvezetők legnagyobb része egyébként is, hivatali teendők rendszeres vitelével fog foglalkozni és az anyakönyvvezetési hivatalt mint mellékhivatalt fogja vinni, átlagosan 150 frt évi tiszteletdíj elégségesnek látszik. 150 frt átlagnak alapul vétele me lett a 4467 anyakönyvi kerület anyakönyvvezetői évenkint kerek számban 670.000 frt tiszteletdíjban lennének részesitendők. A mi az anyakönyvvezetői helyetteseket illeti, ez?k elvileg nem tarthatnak igényt díjazásra, mert a helyettes csak az anyakönyvvezető akadályoztatása esetén, csak szórványosan, elvétve működik s átalában igen csekély munka az, a mit szolgáltat; oly csekély, hogy a különben is tiszti kötelékben álló egyének mindenesetre díjtalanul fogják ezt a functiót teljesíteni. Kivételeknek azonban lehet helye, főleg oly helyeken, hol az anyakönyvvezetőknek főhivataluknál fogva sokat kell utón lenniök, tehát helyetteseiknek aránylag több teendőjük lesz, mint az egyéb kerüietekbeli helyettes anyakönyvvezetőknek. Figyelembe véve tehát, hogy helyetteseknek nagyobb részben díjazallanoknak kell lenniök, de a díjazottak sem igényelhetnek többet 50—50 frtnál, a helyettesek részére fejenkint 30 frt tiszteletetdíjat lehet alapul venni, mint legmagasabb számítást. E szerint a 4467 kerületben a helyettes anyakönyvvezetök évi tiszteletdíja, kerek számban 134.000 frtot tenne. Együtt az anyakönyvvezetők és helyettesek tiszteletdija pedig évenkint 800.000 frtra rúgna. Minthogy végül az anyakönyvek vezetéséhez szükséges nyomtatványok is az állam által lesznek kiszolgáltatandók, ha a nyomtatványokra évenkint 40.000 forintot számítunk, az állami anyakönyvek összes szüksége 840.000 frtot teend. A törvényjavaslat egyes szakaszainak indokolására a következőket tartom szükségesnek megjegyezni. Az 1. §-hoz. Minthogy az életbeléptetendő uj intézmény legfőbb jellegét az képezi, hogy azt teljesen és közvetlenül az állam ve^zi gondozása alá, az anyakönyvek állami jellegének megfelelően a közéletünkben használatossá vált »polgári anyakönyvek* kifejezés mellőzésével mindenütt az »állami anyakönyvek« elnevezése van használva. A 2. §-hoz. Az anyakönyvvezetés helyhez kötött feladat lévén, az ország területe ezen szempontból megfelelő kerületekre osztandó be, és megállapítandó minden kerület székhelye is, a hol az anyakönyvek vezetendők lesznek.