Képviselőházi irományok, 1892. IX. kötet • 298-348. sz.

Irományszámok - 1892-298. Törvényjavaslat, a Szerbiával 1892. évi augusztus hó 9-én kötött állategészségügyi egyezmény beczikkelyezéséről

298. szám. 13 tartható állatorvosi felügyelet alá vehessük, melynek kitöltése előtt énen állatok sem a beiforgalomba nem kerülhetnek, sem nem transitálhatnak. Ez az eljárás feltétlen biztosítékot nyújt nekünk, hogy nálunk csak teljesen egészséges szerb állatok fognak forgalomba kerülni. Ugyanez az intézkedés tényleg már végrehajtatik a szerb sertések tekintetében, melyek nálunk csak (Kőbányán vagy Sopronban kitöltött) 6 napi veszteglés és állami állatorvosok által eszközölt vizsgálat után kerülhetnek szabad forgalomba. Az egyezmény 4. czikke alapján ezt az eljárást a Szerbiából származó többi állatfajokra is kiterjeszteni kívánom és minthogy ugyanaz a czikk azt kívánja, hogy a kérdéses felügyelet foganatosítására csak egy hely jelöltessék ki, e czélra a budapesti állatvásárteret vettem kilátásba, a hol tehát az egész szerb állatbehozatal összpontosulni fog és a hol a szükséges berendezések is létesülni fognak, a mi iránt a tárgyalások a fő- és székvárossal már folyamatban vannak. Az egyezmény 5., 6. és 7. czikkei tartalmazzák azon óvintézkedéseket, melyek azon esetben alkalmazhatók, ha valamely szerződő fél területén ragadós betegség uralkodik. Nevezetesen az 5. czikk alapján keleti marhavész esetén a iovak, szamarak és öszvérek kivételével, valamennyi hasznos háziállat behozatala Szerbiából teljesen megtiltható vagy a fenforgó veszély mérvéhez képest bizonyos korlátozás alá vehető. A 6. czikk értelmében a ragadós tüdőlob fellépése esetén a szarvasmarha behozatal, mely ezen betegségnél egyedül jön tekintetbe, a fertőzött területről megtiltható, a nem fertőzött területről pedig a vágóhidakra szorítható. Ezen intézkedés actuális jelentőséggel ez idő szerint nem bir, mert Szerbiában a ragadós tüdőlob eddig még nem merült fel, de tekintettel az egyezmény érvényének hosszú tartamára, czélszerunek mutatkozott azon esetre gondoskodni, ha ezen betegség Szerbiában mégis fellépne. Egyéb betegségeknél behozatali tilalom vagy messzebb menő forgalmi korlátozás a 7. czikk szerint csak akkor alkalmazható, ha a betegség tényleg már a másik szerződő fél, területére behurczoltatott. Érdekeink megóvására ez elegendő, mivel oly- betegségeknél, melyek gyors és könnyű terjedésüknél fogva (pl. a száj- és körömfájás), állatállományunkat lényegesen veszélyeztetnék, az incubationális stádium oly rövid, hogy az esetleg már fertőzött állapotban behozott állaton a betegség a 4. czikkben meghatározott megfigyelés alatt okvetlenül kitör és ily állatok természetesen fölgyógyulásukig forgalomba nem bocsáttatnak, esetleg pedig ezen az alapon és a 7. czikk értelmében jogunk van, ha szükséges, a behozatali tilalom szigorú eszközéhez nyúlni. A 8. ezikkben az időszaki állategészségügyi értesítések és fölmerült betegségi esetek közlése tekintetében foglalt határozatok a tényleges gyakorlatnak felelnek meg, a miért azok végrehajtása nehézségekbe nem ütközik. Úgyszintén a 9. czikknek az állatszállításra használt vasúti kocsik és hajók tisztítására (fertőtlenítésére) vonatkozó intézkedései úgy Szerbiában, mint nálunk már a belföldi forgalomban is végrehajtatnak. A határszéli legeltetést szabályozó 10. czikk lényegére nézve megegyezik a Szerbiával fennálló állategészségügyi egyezmény VIII. czikkével és állategészség-rendőri szempontból teljesen megnyugtató. Nehogy a jelen egyezmény által Szerbiának biztosított állat- és uyersterménybehozatal előnyeiben oly államok is részesedhessenek, melyektiek állatait és nyersterményeit más elbánás alá vonjuk, a zárjegyzőkönyv 3. pontjában mégállapittatott, hogy az egyezmény határozatai csak a szerződő felek területeiről származó állatokra és nyers terményekre vonatkoznak. Ennek kiegészítésére szolgál az 1. pont, mely szerint Szerbia arra kötelezi magát, hogy a