Képviselőházi irományok, 1892. VIII. kötet • 288-297. sz.

Irományszámok - 1892-288. A pénzügyi bizottság jelentése, "az állami tisztviselők, altisztek és szolgák illetményeinek szabályozásáról, és a megyei törvényhatóságok állami javadalmazásának felemeléséről" szóló törvényjavaslat tárgyában

2 288. szám. Akkor tehát, a midőn a mai ki nem elégitő illetmények emelése vétetett czélba, ez az intézkedés, — hogy megfelelő eredményekre vezessen, — elkerülhetlenül szükségessé tette egyszersmind a rangviszonyok szabályozását is; a mi annál szükségesebb, mert ez utón orvosolhatóvá válik a tisztviselők részéről felhozott második, — az előléptetési viszonyok kedvezőtlensége ellen irányuló panasz is. »Az állami tisztviselők, altisztek és szolgák illetményeinek szabályozásáról« szóló és a t. képviselőház pénzügyi bizottságához utasított törvényjavaslat a fennebb emiitett sérelmes állapotok megszüntetését tűzvén ki feladatául, a pénzügyi bizottság kötelességszerű részletességgel, de egyszersmind annál nagyobb buzgalommal bocsátkozott annak tárgyalásába, mert teljesen át volt hatva attól a tudattól, hogy ennek a törvényhozási feladatnak helyes megoldásával és az állam méltóságával össze nem egyeztethető mai állapotnak megszüntetésével az állam nemcsak a humanitás szempontjának tesz eleget egy elsőrendű fontossággal biró nagy társadalmi osztálylyal szemben, hanem egyszersmind önmaga iránt is teljesít egy elkerülhetlen feladatot, mert egy független, az anyagi gondoktól ment, egész idejét és munkaerejét az állam szolgálatának szentelő tisztviselői kar nélkül jó administratió nem képzelhető. Midőn a javaslat bizottsági tárgyalásáról a t. képviselőháznak az alábbiakban beszámolni szerencsénk van, mindenekelőtt röviden fel kívánjuk sorolni a törvényjavaslatnak állandó jellegű azon alapintézkedéseit, a melyeket a bizottság — legalább az azokban foglalt elveket illetőleg — változatlanul elfogadott. A törvényjavaslat első intézkedését a rangviszonyok szabályozása képezi. E szerint a tisztviselők, a kik most 12 napidíj-osztályba vannak beosztva, a jövőben 11 rangosztályba soroztatnának. A rangosztály és az illetmények mérve között szoros kapcsolat létesíttetik oly módon, hogy az egy és ugyanabba a rangosztályba tartozó összes tisztviselők részére — bár több fokozatban — egyenlő összegű fizetések és egyforma lakpénzek állapittatnak meg, és ez utóbbiak tekintetében csakis az állomáshely idéz elő különbséget. Minden rangosztályban — a négy első kivételével — több fizetési fokozat állapittatik meg. Az egy személyzeti létszámba sorozott, ugyanazon rangosztálybeli tisztviselők rangosztályuk különböző fizetési fokozataiba egyenlő számmal osztandók be; a fölös számú állások pedig arányosan a magasabb fokozatokba helyezendők. Az egy szakban működő és ugyanabba a rangosztályba sorozott tisztviselők az egyes igazgatási ágazatokon belül lehetőleg egy összesített létszámba foglalandók. A mi a jövőben adandó illetmények mérvének megállapítását illeti, az e téren nálunk hosszú időn át kifejlődött és fentebb jelzett teljes rendezetlenség egyáltalában kizár egy oly eljárást, a mely szerint a mai illetmények akár az összes rangosztályokra nézve egyenlő, vagy akár csak az egyes rangosztály keretén belül egyenlő százalékos kulcs szerint emeltetnének. Ilynemű szabályozása az illetményeknek nem volna egyéb, mint a ma uralkodó egyenlőtlenségek és aránytalanságok állandósítása. Tagadhatatlan, hogy az illetményeknek a törvényjavaslat szerint tervezett szabályozása esetén épen a mai illetmények és a rangosztályok közötti arányosság teljes hiánya miatt el nem kerülhető az, hogy a jelen törvényjavaslat szerint nyújtandó kedvezményekben nemcsak a különböző rangosztálybeli tisztviselők, hanem az ugyanegy rangosztályba tartozó, de eddig a legkülönbözőbb összegű illetményekkel ellátott állami alkalmazottak is különböző mérvekben részesittessenek; — azonban ez a jelenség, — mely a mai rendezetlen állapotoknak elkerülhetlen folyományát képezi, — nem bir állandó jelleggel, hanem hatását csakis az új állapotra való átmenetnél fogja éreztetni. Az illetmények absolut mérvének megállapításánál a köztisztviselők állásából folyó számos tekinteten kivül főleg két szempontot kellett figyelembe venni: a mai megélhetési viszonyokat és az