Képviselőházi irományok, 1892. VIII. kötet • 288-297. sz.
Irományszámok - 1892-288. A pénzügyi bizottság jelentése, "az állami tisztviselők, altisztek és szolgák illetményeinek szabályozásáról, és a megyei törvényhatóságok állami javadalmazásának felemeléséről" szóló törvényjavaslat tárgyában
288. szára. 3 Ham pénzügyi helyzetét. Az előbbi azt a minimalis határt jelzi, a melyen alul még a legszerényebb igények sem lennének kielégíthetők, mig az utóbbinak szükségképen korlátozólag kellett hatni a bizottság elhatározására és pedig nemcsak az államháztartásnak minden körülmények között megóvandó egyensúlya érdekéből, hanem egyszersmind a tisztviselői tekintélyre befolyással biróazon hatás szempontjából is, a melyet az elkerülhetlen szükség mérvén túl menő bármely emelése az illetményeknek a nagy közszolgáltatásokkal terhelt közönségnél szükségkép maga után vonna. Midőn a bizottság az itt emiitett határvonalak szemmel tartásával igyekezett az illetmények absolut mérve tekintetében állást foglalni, csak helyesléssel fogadhatta a törvényjavaslatban kifejezésre jutó azt az elvet, mely szerint az alsó nagyobbrészt kezdő fiatal emberek által elfoglalt állások illetményei aránylag szűkebb mérvben állapittatnak meg és a nagyobb emelkedések akkorra tartatnak fenn, a mikor valószínű, hogy a tisztviselő családot alapit és ennek szaporodásával szükségletei is növekednek. Ez az intézkedés lehetővé tevén a fizetési fokozatoknak az állampénztár túlságos megterheltetése nélküli szaporítását, kapcsolatban a javaslatnak a nagyobb létszámok alakítására irányuló már fennebb érintett rendelkezésével, nemcsak a közszolgálat szempontjából bír nagy előnyökkel, a mennyiben a* tisztviselőt folytonos törekvésre ösztönzi, hanem orvoslását képezi egyszersmind azoknak a sok esetben nem alaptalan panaszoknak is, a melyek az előléptetési viszonyok kedvezőtlensége miatt emeltettek. Helyesléssel fogadta a bizottság a törvényjavaslatnak azt az intézkedését, a mely a lakbéreket a különböző állomáshelyekhez képest több fokozat szerint állapítja meg. Miután ugyanis a törvényjavaslatnak egyik főczélját a rangosztályok és a járandóságok közötti aránytalanságok megszüntetése képezi és miután ennek következtében egy rangosztály keretén belül a fizetéseket egyenlő összegekben kell megállapítani, — az egyes városok között a megélhetési viszonyok tekintetében mutatkozó igen tetemes különbségek kiegyenlítésére az államkincstár túlságos mérvű igénybevétele nélkül alig található, helyesebb mód, mint annak az elvnek az érvényesítése, hogy az ország minden pontján egyenlő összegben megállapított törzsfizetéseu kívül legyen a tisztviselő járandóságának egy oly eleme is, a mely a helyi viszonyokhoz alkalmazkodjék, és a mely a különböző állomáshelyeken alkalmazott tisztviselők anyagi helyzetét a lehetőségig viszonylag egyenlővé tegye. A különböző rendszerek között, a melyek az egyes városok és helységeknek a lakbér tekintetébeni osztályozásánál alapul vehetők, a bizottság — a kérdés beható megfontolása után — a kormány által is javasolt katonai lakbérosztályozást tartotta elfogadandónak, a mely alap, — habár a dolog természeténél fogva nem is teljesen kifogástalan, mindazonáltal ugy az osztályozásnál követett eljárás, mint a felhasznált adatok megbízhatóságánál fogva a legtöbb biztosítékot nyújtja arra nézve, hogy az azoknak megfelelően csoportosított tisztviselői lakbérosztályok, illetve az ezekben rendszeresített lakbérek az illető hely viszonyainak megfelelők lesznek. Az a szoros kapcsolat, a melyet a jelen törvényjavaslat a tisztviselő rangja és illetményei között létesíteni szándékozik, szükségessé teszi, hogy egyes, különben a tisztviselői pragmatika körébe tartozó kérdések szintén itt nyerjenek megoldást. Jlyenek a javaslat 4. §-ában a rangsor megállapítására, továbbá az 5. §-ban a kinevezésre és a fokozatos előléptetésre vonatkozó, a bizottság által is elfogadott intézkedések. Habár a fennebb előadottak szerint arra, hogy a tisztviselő nemcsak egy magasabb rangosztályba történt kineveztetése alkalmával, hanem ugyanazon rangosztályon belül is részesüljön időnkint fizetésemelésben, a javaslat nem a korpótlék-rendszert, hanem a fizetési fokozatok rendszerét fogadja el, — mindazonáltal a korpótlékok nem voltak terjesen mellőzhetők. Elsősorban nem mellőzhetők ezek az előléptetési viszonyok kedvezőtlensége miatt a csekély létszámmal bíró ágazatoknál, minők a ministerelnökség, az Ő Felsége személye körüli ministerium és a í*
