Képviselőházi irományok, 1892. VIII. kötet • 288-297. sz.

Irományszámok - 1892-297. Törvényjavaslat, a Szerbiával 1892. évi augusztus hó 9-én kötött kereskedelmi szerződés beczikkelyezéséről

294 297. szám. kisebb zárt helyeken a bevitelnél fogyasztási adók szedethessenek, italok, eledelek, takarmány, tüzelőszerek, világító és épületanyag fogyasztása után az esetben is, ha az ugyanolynemű tárgyak az illető adóterületen nem állíttatnak elő. Ezen szerződésben foglalt áfalános intézkedéshez az 1881. évi zárjegyzőkönyv még a következő határozmányokat tartalmazza: 1. a só- és dohány-monopóliumok meghonosításáig Szerbiában ezen árúk a vámon kivül még regálé czímén illetékkel terhelhetők, mely illeték a szerződésben a dohányra 100 kilogrammonkint legfeljebb 205 dinár erejéig, a szivarnál 400 dinár és a sónál két dinár erejéig meg lett állapítva. 2. A sörtermelés után szedett adó úgy fog kivettetni, hogy a belföldi sör ép oly mérvben legyen megadóztatva, mint a külföldről behozott sör. 3. Bor és szeszes folyadékok mindaddig, mig ezen czikkek beltermelése adómentes, a külföldről való behozatalnál sem adóztathatók meg. 4. A szerződés megkötésekor Szerbiában szedett »trosarina« (fogyasztási adó) a szivarkapapiros, illatos szappan és játékkártya után még csak a szerződés jóváhagyási okmányának kicserélése napjától (1882. szept. 16.) számítandó két éven át maradhat érvényben, a játékkártyákra nézve esetleg ezen időn belül a bélyegadó behozataláig és pedig a következő magasságban: szivarkapapirosnál 125 dinár, illatos szappannál68 dinár 100 kilogrammonkint és kártyáknál 10 dinár tuczatonkint. 5. Kávé (a pótkávé kivételével) és finomított czukor után, ámbár ezen czikkek Szerbiában nem termeltetnek, a vámon kivül fogyasztási adó is szedhető és pedig kávénál 33*68 dinár és czukornál 14 dinár 100 kilogrammonkint. Mihelyt azonban Szerbiában czukorfinomitó gyár létesíttetnék, a belföldi termény is hasonló mérvben megadóztatandó, vagy a külföldire vetett adó megfelelően leszállítandó. Ezek voltak azok a határozatok, melyek a fogyasztási adók kérdését az 1881. évi szerződésben szabályozták. A viszonyok azonban oda fejlődtek, hogy a szerb kormány a szivarkapapirosra, szappanra és kártyákra megállapított adókat a kitűzött határidő lejárta után nem helyezte hatályon kivül és különböző czikkekre fogyasztási adókat vetett ki. Az 1891. évi márczius 16-án kelt szerb törvény által ugyanis, tekintettel Szerbia szorult pénzügyi helyzetére, a következő állami fogyasztási adók lettek elrendelve: finomított czukor 25 dinár czukrosságok, alva, sütemény stb. 100 » nyers kávé 100 » pörkölt kávé, kávépótló, csokoládé, thea .... 300 » rizs 20 » étolaj 30 » sózott, szárított halak , 100 » marinált stb. » 200 » kolbászfélék, sajt 100 » szesz és egyéb destillált szeszes folyadékok 40°-nál nagyobb szesztartalommal 100 » finom borok, pezsgők stb 200 » rum, likőr stb 200 » sör 20 » illatos szappan stb 100 » közönséges szappan 30 » mindennemű gyertya 40 »