Képviselőházi irományok, 1892. VIII. kötet • 288-297. sz.

Irományszámok - 1892-297. Törvényjavaslat, a Szerbiával 1892. évi augusztus hó 9-én kötött kereskedelmi szerződés beczikkelyezéséről

207. szánt. 295 szivarkapapiros könyvecskékben vagy máskép kiszerelve . . . 200 dinár kőolaj 20 » gyujtószerek 100 » Ezeken az állami fogyasztási adókon kivül Belgrád és Nis részére még külön városi illetékek lettek megállapítva. Ily előzményekkel szemben tehát az új szerződés megkötésénél kiváló figyelmet kellett forditani arra, hogy a fogyasztási adók czíme alatt a Szerbiába bevitt czikkeink egyrészt túlságosan meg ne terheltessenek, másrészt pedig a belföldön termelt hasonnemű czikkeknél terhelőbb módon meg ne adóztassanak. Ezen kettős czélt az új szerződés illető határozatai által elértnek vélem s néhány czikknél a fogyasztási adók tetemesen mérsékeltettek, vagy teljesen hatályon kivül helyeztettek, más czikkeknél pedig megállapittatott az illető fogyasztási adók maximuma, melynél nagyobbat Szerbia nem szedhet. Az új megállapodásokat röviden a következőkben ismertetem: A X. czikkben kimondatik elv gyanánt, hogy a saját termékekre kivetett belső adók a másik fél termékeit sem terhelhetik nagyobb vagy súlyosabb mérvben, mint az országnak ugyanoly nemű saját termékeit. Ugyanezen határozat foglaltatik a Németbirodalommal 1891. évben kötött kereskedelmi szerződésünkben is. Az 1881. évi szerződésben foglalt határozatok, melyek a dohányra, sóra és a játékkártyákra vonatkoztak, tárgytalanokká váltak, miután a két első czikk jelenleg Szerbiában állami egyed.lrúság tárgyát képezi, a játékkártyák pedig bélyegadónak vannak alávetve, mely az új szerződésben játékonkint 1 dinárral van megállapítva. Az új zárjegyzőkönyvben kimondatik, hogy a Szerbiába bevitt árúk a vámokon a mellékilletéken, az Obrton, mely adóról később részletesebben lesz szó és fogyasztási adókon kivül semmi más bármi néven nevezendő akár állami, akár községi adónak vagy illetéknek nem vethetők alá. Fogyasztási adók alá csak a fogyasztási czikkek vonhatók. Ilyenek gyanánt tekintendők a következő csoportokba eső czikkek: italok és eledelek, takarmány, tüzelő-, világító- és épületanyag. Ezen czikkek után fogyasztási adó az esetben is szedhető, ha ilynemű czikkek Szerbiában nem termeltetnek is. Ha azonban előállíttatnak, ugyanoly belső adóval terhelendők. A következő czikkeknél az állami adó Szerbiában a következő összeget nem haladhatja túl. Finomított czukor • • • • • ^5 dinár Czukrosságok, sütemény . . . . . . . 50 » Kávépótlók . 30 » Csokoládé ' . . 50 » Étolaj 20 » Sózott halak 30 » Marinált stb. halak 60 » Gyertyák 18 » Szesz, cognac és egyéb finomított szeszes folyadékok 100 » Rum, likőr és egyéb édesített szeszes italok . 100 » Városokban vagy szűkebb körű területeken a külföldről behozott fogyasztási czikkek községi adóknak vethetők alá az esetben, ha a belföldről azokba behozott vagy az adóterületen belül előállított basonnemű czikkek ugyanazon adóknak alá vannak vetve. Mint az előzőkből kivehetni, a fogyasztási adók kérdése az új szerződésben oly vilá-