Képviselőházi irományok, 1892. VIII. kötet • 288-297. sz.

Irományszámok - 1892-297. Törvényjavaslat, a Szerbiával 1892. évi augusztus hó 9-én kötött kereskedelmi szerződés beczikkelyezéséről

297. szám," 293 értékben, az előző 3 év átlaga szerint 180,000 kgr. 114.000 d értékben, kőolaj majdnem kizárólag Oroszországból vitetik be Szerbiába, A magyar áruforgalmi statisztika szerint kivitelünk Szerbiába volt az utolsó 5 évben ; Szesz: 1887 ..... 457 q 13.253 frt értékben 1888 ...... 331 » - 6.620 » » 1889 . ... . 1.790 » 30.504 » » 1890 6.510 » 113.357 » » 1891 . . ... 2.943 » 57.160 » » Gyujtószerek, gyufák: 1887 ..... 47 q 1.175 frt éltekben 1888 •••-, ... . 147 » 3.675 » » 1889 .... 157 » 3.925 » » 1890 141 » 3.525 » » 1891 ..... 186 » 4.650 » » A szivarkapapiros bevitele Magyarországból nem tüntethető ki, mert árúforgalmi statisztikánkban külön kimutatva nincsen. Remélhető, hogy ezen árúkban még akkor is lesz bevitelünk Szerbiába, ha azok ott egyedárúság tárgyává fognának tétetni, miután a szerbifű belföldi termelés a szükségletet nem fedezi valamennyi czikknél. A VI. czikkbe, mely az átvitt árúk vámmentességét biztositji, azon új határozat vétetett fel, mely szerint ezen árúk a másik fél területein semmiféle fogyasztási adónak sem vethetők alá. A régi szerződés VI. czikkének két utolsó bekezdése, mely szerint az adó- és vámvisszatérítésekről szól, az árúk kivitele alkalmával az új szerződésié többé nem vétetett fel. A VII. czikkben előforduló módosítások inkább csak alaki természetűek és következményei annak, hogy Szerbia bevitelére nézve is külön vámtarifa (B. melléklet) lett felállítva és hogy az értékvámok helyébe Szerbiában kivétel nélkül súlyvámok fognak lépni. Érdemleges a módosításban csak az, hogy a kölcsönösen engedélyezett vámkedvezmények csupán az illető államból származó árúkra nyernek alkalmazást és nem mint eddig az onnan érkező bármi származású árúkra. Ezen módositás keresztül van vive a szerződésnek minden erre vonatkozó többi intézkedésében is. A régi szerződés IX. czikkének 1. pontjából elhagyatott azon megszorítás, mely szerint a másik fél területeinek vásáraira vitt árúk közül, melyek ha bizonyos batáridő múlva ismét visszavitetnek, vámmentességben részesülnek, ki voltak zárva a fogyasztási czikkek. Miután nálunk autonóm úton a fogyasztási czikkek is ezen mentességben részesülnek, a módosítással a viszonosság részünkre Szerbiában is biztosíttatott. A fogyasztási adók kérdése, mely a X. czikkben és a zárjegyzőkönyvnek ezen czikkre vonatkozó határozatában foglaltatik, egészen újból lett rendezve. Az 1881. évi szerződésben a fogyasztási adókat illetőleg azon határozmány foglaltatik, hogy ha a szerződő felek egyike saját területein akár az állam, akár községek vagy testületek javára valamely termék termelése, előállítása vagy fogyasztása után belső adót szedne, a másik szerződő területéről behozott ugyanoly nemű termék is csak ugyanoly mérvben vonható adó alá. Az illető idegen terméknek megadóztatása azonban csak akkor engedtetik meg, ha ugyanoly termék belföldön is termeltetik vagy előállittaük. Kivételesen meg van azonban engedve, hogy egyes városokban vagy