Képviselőházi irományok, 1892. VII. kötet • 226-287. sz.

Irományszámok - 1892-251. Törvényjavaslat, az aradi és csanádi egyesült vasutak részvénytársaság hálózatához tartozó vasutvonalak engedélyokmányainak és engedélyokiratainak egyesitéséről

851. szám. 91 Az engedélyokmányok egységesítésének alkalmát a vonal-kiépités függőben levő kérdésének rendezésére is felhasználtam. A szőreg-tíj-szegedi vonal kiépítésének kérdését illetőleg azon véleményben vagyok, hogy miután az arad-csanádi hálózatnak Szegeddel való forgalma úgy helyben, mint átmenetileg a péage-vonal utján sokkal czélszerűbben közvetíthető, — a mintegy 2—300.000 frtba kerülő szárnyvonal kiépítése teljesen gyOmölcsözetlen befektetés lenne, mely sem általános közforgalmi, sem a helyi érdekek által nem indokolható. A vonal ugyanis Uj-Szegeden végződnék, a szegedi vasúti állomásokkal nem állana sinősszeköttetésben s minthogy a létesítendő új-szegedi pályaudvartól Szeged városba, illetőleg e pályaudvarhoz Szeged városból csak közúti járműveken s a közúti Tiszahidon át lehetne eljutni — tehát hosszú és költséges utat kellene ugy a személyeknek, mint az árúknak megtenniök — bizton lehet előre állítani, hogy e vonalrésznek nem lenne sem személy-, sem árúforgalma, s illetőleg hogy a Szegedre és Szegedről irányuló forgalom jövőre is kizárólag a m. kir. államvasutak (ezelőtt a szab. osztrák-magyar államvasuttársaság) szőregh-szegedi vonalrészén mozogna. Szeged város e vonalrész kiépítésével előnyben nem részesülne; a közúti hid jövedelmeinek számba vehető szaporodására ugyanis e vonal kiépítése esetén sem lehetne számítani. A szab. osztrák-magyar államvasut-társaság magyarországi vonalainak időközben történt államosítása következtében a kérdésben forgó vonalrész kiépítését végleg elejthetőnek tartván, á szőregh-szegedi vonalrész együttes használatának végleges szerződési alapon leendő rendezése iránt tárgyalásokat indítottam meg, melyek sikerre vezetvén, a szőregh-szegedi vonalrész együttes használatára nézve a m. kir. államvasutak és az aradi és csanádi egyesült vasutak részvénytársaság között az utóbb nevezett vasutak engedélyének hátralevő egész tartamára megkötött szerződés főbb alapelvei a következőkben állapíttattak meg, u. m.: a) A leszámolás egyszerűsítése érdekében ugy a rendszeres üzleti költség- és járadékviselési, mint a jelenleg fennálló díjszabási péage mellőzésével az aradi és csanádi egyesült vasutak a szeged-szőreghi vonal együttes használata fejében minden, a péage-vonalon átfutó, akár rakott, akár üres kocsi után (szerkocsikat és hóekéket ide nem értve) bizonyos egységtételt fognak a m. kir. államvasutaknak fizetni, mely egységtétel évenkénti 28.000 kocsiforgalom erejéig 1 frt 20 krban, ezen felül pedig, de csak a többletre nézve, 1 forintban állapíttatnék meg. b) Az előző pont szerint megállapított kocsinkénti egységtételben, ugy a tulajdonképeni pályahasználati díj, mint a m. kir. államvasutak által az együttes használat czéljaira teljesítendő szolgálatok kárpótlása benfoglaltatik, kivéve a vízvételt, melyért köbméterenként 7 krajczár, — továbbá Szegeden a mozdonyállást és rakhelyet, melyért évenként 300 frt, illetve ha egynél több mozdony-állás kívántatnék, s ilyen tényleg rendelkezésre áll, mozdonyonként és naponként 1 frt, — végre az iroda-helyiséget és laktanyát, melyért évenként 300 frt lesz a m. kir. államvasutaknak fizetendő. c) Az aradi és csanádi egyesült vasutak vonataival közvetített péage-forgalomban a díjszabási jog és a szállítási bevételek az aradi és csanádi egyesült vasutakat fogják illetni, a mellékilletékekre nézve megállapittatott, hogy a feladási vevény-illeték, a feladási vevény-bélyegilleték, az érték és szállítási határidő-biztosításért járó díjpótlék, a saját kocsik után járó kocsikésedelmi illeték és bánatpénz, saját takarói után a takaróbér és saját békói után a békóiíleték, végre saját forgalmában a hamis bevallásért esedékes birság az aradi és csanádi egyesült vasutak javára, ellenben minden egyéb itt meg nem nevezett mellékilletékek a m. kir. államvasutak javára esnek. 12»