Képviselőházi irományok, 1892. VII. kötet • 226-287. sz.
Irományszámok - 1892-251. Törvényjavaslat, az aradi és csanádi egyesült vasutak részvénytársaság hálózatához tartozó vasutvonalak engedélyokmányainak és engedélyokiratainak egyesitéséről
251. szám. 87 helyezése mellett a postaszállilás módozatai rendeletileg újból fognak megállapittatni, másrészt pedig, hogy az egységes engedély tartamának az alábbiak szerint 1880. évi jalius hó 1-ére megállapított kezdetétől már lejárt 11 évre az átalány visszahatólag nem fizettetnék, hanem csak a még hátralevő időre, vagyis 1891. évi július hó l-jctöl, 1930. évi július hó l-ig, a múltra nézve pedig a leszámolás kölcsönösen elejtetnék. Az engedélyezett egyesítendő vasutvonalak hossza, a szőregh-szegedi péage vonalat is ide számítva, — kereken 336 km., — a hálózat után fizetendő postaszállítási átalány évi összege ennélfogva 20.160 frtot teend. Tekintettel arra, hogy a társasággal eddig kötött postaszállítási szerződések szerint az állam a postának az arad-szegedi, mezőhegyes-kétegyházai, kétegyháza-kisjenői, kisjenő-szentannai és arad-borosjenő-borossebesi vonalakon eszközölt szállításért a társaságnak az engedély egész tartama alatt 16.500 frtot köteles évenként fizetni, a mely átalány, mihelyt a borossebes-gurahonczi és borosjenő-csermői vonalak a forgalom emelkedésével egész, .illetőleg az utóbb emiitett vonal külön fél vagy egész kocsival fognak levél- és kocsiposta-szállitásra felhasználtatni, — legalább 1.500 frttal évenként felemelendő lesz, — az engedély egész tartama alatt fizetendő szerződésszerű évi átalány 18.000 frt lenne. Ha a postaszállitásra nézve kötött szerződések továbbra is hatályban maradnának, 1891. évi január hó 1-től számítva az engedélynek még hátralevő 79 éve alatt (79X18.000) 1,422.000 frt lenne a postaszállitásért a társaságnak kifizetendő; holott, ha a postaszállitásért nyújtandó kárpótlás a fennebb előadott módon rendeztetnék, vagyis ha 39 évre évenként és kilométerenként 60 fii kárpótlás biztosíttatnék, a mi egy évre — mint már emiitettem, 20.160 frtot tenne, — ez esetben a 39 év ilatt a postaszállitásért az állam a társaságnak csak 786.240 frtot fizetne, s igy a postaszállitás kérdésének czélba vett rendezése szembeszökő pénzügyi előnyöket biztositand az állam javára. A postaszállitás módozatait illetőleg létrejött eme megállapodások az eddigi gyakorlathoz képest nem vétettek fel az új engedélyokiratba, hanem a társasággal abban állapodtam meg, hogy a postaszállitás módozatai s a postaszállitás fejében nyújtandó kárpótlás az új engedélyokirat kiadása kapcsán rendeletileg szabályoztassék, —- s épen ezért az új engedélyokirat 13-ik §-át az 1888. évi IV. t.-cz. vonatkozó határozataihoz képest épen oly szövegben állapítottam meg, a mint a h. é. vasutak részére kiadott engedélyokiratoknak a postaszállítási tárgyazó határozmányai szövegeztetni szoktak. f) Az új engedélyokirat 17-ik §-ának első bekezdése szerint az egyesítendő vonalak engedély tartamának kezdetéül 1880. évi július hó 1-je vétetvén fel, e határidő megállapításánál a következőleg jártam el. Az érvényben levő engedélyokmányok vonatkozó határozatai szerint az engedélytartam az illető vasútvonal forgalomba helyezésének napján veszi kezdetét, oly korlátozásokkal mindazonáltal, hogy az arad-kőrösvölgyi vasút kiegészitő részei gyanánt később engedélyezett borosjenő-borossebes és rorossebes-gurahonczi vonalak engedélyének tartama nem ezen vonalak, hanem az arad-borosjenői vonal megnyitásának napján kezdődik;t—s hogy továbbá a kétegyháza-kisjenői vonal forgalomba helyezésének napja nemcsak ezen vonal, hanem a később engedélyezett szentanna-kisjenői vonal engedélytartamának kezdő napját is képezi. Minthogy pedig a régi engedélyokmányok az engedélyezett vonalaknak egyes részekben való megnyitása esetére nem határozzák meg, hogy az engedélytartam az ebő avagy az utolsó vonalrész megnyitásától, vagy végre valamely középarányos időponttól számittassék-e ? a társaság beleegyezésével ily esetebben a számitások alapjául, az első vonalrész megnyitása vétetett irányadónak.
