Képviselőházi irományok, 1892. VII. kötet • 226-287. sz.

Irományszámok - 1892-251. Törvényjavaslat, az aradi és csanádi egyesült vasutak részvénytársaság hálózatához tartozó vasutvonalak engedélyokmányainak és engedélyokiratainak egyesitéséről

84 251. szám. b) Az érvényben álló engedélyokmányok és engedélyokiratok az épités kivitelére és az üzleti berendezésekre nézve jobbára eltérő feltételeket tartalmaznak, mi mellett az összes vonalakon, az épitési és üzletberendezési állapot utólagos kiegészítési és tökéletesbitési munkák utján az idők folyamán már annyira meg lett változtatva, miszerint az eredetileg megállapított épitési és üzletberendezési feltételek a vasútvonalakra már reá nem illenek. Az eredetileg megállapított épitési és üzletberendezési feltételeknek az egyesitett engedélyokiratba való felvétele ennélfogva csak történeti értékkel birna; gyakorlatilag azonban mi jelentősége sem volna ezen feltételek újból való felsorolásának, az pedig, hogy az épitési és üzletberendezési feltételek a tényleges állapothoz képest vétessenek fel az egyesitett engedélyokiratba, a czél szempontjából nem indokolt nehézségekkel járna, mert az egyes vonalak épitési és üzletberendezési állapota igen különböző. Ezen nehézségekre való tekintetből az épitési és üzletberendezési feltételeknek részletes újból való felsorolását, illetve megállapítását mellőzendőnek vélvén, az egyesitett engedélyokirat 2. §-ában csupán annak kimondását tartottam szükségesnek, hogy a vasutvonalak épitési és üzletberendezési állapota le nem szállítható s illetőleg hogy a tényleges állapot csak a kereskedelemügyi minister előzetes engedélye alapján változtatható meg. c) Az aradi és csanádi egyesült vasutak részvénytársaság vonalainak tényleges épitési és üzletberendezési tőkéi az érvényben levő engedélyokmányok szerint különböző alapokon lettek meghatározva, nevezetesen : az arad-kőrösvölgyi vasút (arad-borosjenői vonal) engedélyokmányának 20. §-a szerint az épitési tőke 1,620.000 írt maximális összegben (az engedélyezési tárgyalásról felvett jegyzőkönyv szerint névleges összeg); a borosjenö-borossebesi vonal engedélyokirata szerint e vonal tőkéje 640.000 frt névleges és 461.500 frt tényleges összegben; az arad-csanádi vasút engedélyokmányának 20. §-a szerint az arad-szegedi és mezőhegyeskétegyházai vonalak tőkéje 4,000.000 frt maximalis összegben (az engedélyezési tárgyalásról felvett jegyzőkönyv szerint névleges összeg); a kétegyháza-kisjenői vonal engedélyokmányának 20. §-a szerint ezen vonal maximalis tőkéje 650.000 frt névleges összegben; a szentanna-kisjenői vonal engedélyokmányának 6. §-a szerint ezen vonal tőkéje 400.000 frt tényleges összegben; a borosjenő-csermői vonal engedélyokmányának 7. §-a szerint ezen vonal tőkéje 90.000 frt tényleges összegben s végre a borossebes-gurahonczi vonal engedélyokmányának 5. §-a szerint ezen vonal tökéje 775.000 frt [tényleges összegben állapíttatott meg. Az 1888. évi IV. törvényczikk 10. §-a következtében törvényes követelményt képezvén az, hogy a kiadandó új engedélyokiratban a vasutvonalak tényleges épitési és üzletberendezési költsége legyen megállapítva, ezen költségek mikénti meghatározása különös megfontolás tárgyává volt teendő. Az engedélyokmányokban kitett tőkeértékek fennebb jelzett különféleségénél fogva, valamint figyelemmel arra, hogy még ezen tőkék is jobbára maximalis összegekben lettek megállapítva s minthogy végre az évi mérlegek tanúsága szerint a részvényeseket megillető üzleti fölöslegek visszatartása útján is jelentékeny összegek használtattak fel a vasutvonalak első előállítására és további befektetésekre, mindezeknél fogva az engedélyokmányokban kitett tőkék s azok összevonása alapján s illetve a szükséges építkezések és beruházások költségeinek egyszerű elismerése mellett, a megváltás alapjául szolgáló tényleges tőkének megállapítása szóba nem jöhetett; hanem ezen tőke az egyesítendő vasutvonalakra nézve teljes megbízható sággal csak a részvénytársaság épitési és beruházási számadásainak átvizsgálása alapján volt megállapítható. Az említett számadások ennélfogva bizottságilag átvizsgáltattak s ezen vizsgálat eredményéhez képest az egyesitett engedélyokirat 6. §-a szerint az egyesítendő vasúthálózatnak tényleges épitési és üzletberendezési tőkéjét, az 1890. évi deczember 31-iki állapot szerint