Képviselőházi irományok, 1892. VII. kötet • 226-287. sz.
Irományszámok - 1892-251. Törvényjavaslat, az aradi és csanádi egyesült vasutak részvénytársaság hálózatához tartozó vasutvonalak engedélyokmányainak és engedélyokiratainak egyesitéséről
251. szám. 85 8,255.700 frttal állapítottam meg és pedig azon felhatalmazással, hogy miután ezen tőke fedezetére, a részvénytársaságnak csak 6,910.000 frt névértékű czímlet adatott annak idején rendelkezésre, a társaságnak joga legyen az 1,345.700 frtnyi különbözeti összeg fejében, a már forgalomban levő czímletekhez hasonlóan 6°/o osztalékra jogosító elsőbbségi részvényeket kibocsátani, megjegyzendő lévén, hogy ezen teljes névértékben feltételezett új kibocsátás által az elsőbbségi és törzsrészvénytőke közti törvényes arány betartva marad, s nevezetesen a törzsrészvény tőke (3,160.000 forint) a tényleges építési és üzletberendezési tőkének (8,255.700 forintnak) még mindig, közel 38°/o-át fogja kitenni. Megjegyzem, hogy a fentebb emiitett 1,345.700 frtból, a társaság saját üzleti jövedelméből 1,108.102 frtot fedezett; vagyis az üzleti fölöslegeket éveken át nem osztotta ki, hanem részben befektette a pályába s így halasztotta az építési tőke felemelését. A létrejött megállapodáshoz képest, a mint annak az új engedélyokirat 6. §-ában is kifejezés adatott, kereken 400.000 forint készpénzben az engedélyezett vonalak beruházási czéljaira fordítandó tartalékalap gyanánt lesz fentartandó s az ezen tartalékalap képzésére szolgáló czímletek fokozatosan, s illetőleg csak akkor lesznek kibocsáthatók, a mikor s a mennyiben a tartalékalapnak a kereskedelemügyi minister engedélye alapján való tényleges igénybevételére szükség leend. A további 945.700 frt névértékű czímletek ellenben az üzletjövedelmi fölöslegekből előlegezett 1,108.102 frt 73 krt tevő építési és beruházási költségek részben való megtérítése fejében, az új engedélyokirat 6. §-a szerint a társaságnak rendelkezésre bocsáttatnának, mindazonáltal oly megszorítással, hogy ezen czímletek nem oszthatók ki a részvényesek között, hanem az engedélyesett vasutvonalak mentén gyári, ipari s egyéb, a vasút forgalmát, s az illető vidékek közgazdasági viszonyait is fejlesztő telepek létesítésére használandók fel. A tényleges építési és üzletbe rendezési tőkének a fentiek szerint történt megállapítása, — a mely megállapításnak a társaság könyveiben 1890. évi deczember hó 31-én leendő keresztülvitelére a társaság már előzetesen kötelezettséget vállalt, — az állam érdekeit minden tekintetben kielégíti, minek igazolásául csupán azt tartom felemlitendőnek, hogy az említett tőkéből egy pályakilométerre kereken 25.400 frt esik, a mi a pálya jelenlegi felszerelését tekintve mérsékeltnek mondható, annál inkább, mert a fenti tőkéből, forgalmi eszközök beszerzésére közel 1,000.000 frt, vagyis pályakilométerenként mintegy 3.080 forint fordíttatván, a tulajdonképeni építési költség csak 7,255.700 frtot, vagyis pályakilométerenként 22.320 forintot tesz ki. d) Az új engedélyokirat 8-ik §-ában, a menet- és szállítási díjak az egyesítendő egész hálózatra érvényesen ugyanazon maximalis tételekkel állapíttattak meg, mint a mely maximalis díjtételek a helyi érdekű vasutak engedélyokmányaiban átalában meghatároztatni szoktak. Az ekként meghatározott egységes maximalis díjszabási tételek, az arad-borosjenőborossebes-gurahonczi és arad-szőreg-mezőhegyes-kétegyháza-kisjenői vonalakat, vagyis az" egyesítendő hálózat túlnyomó részét illetőleg a személy podgy ász és gyorsárú-szállításnál némileg magasabbak ugyan, mint az érvényben álló engedélyokmányok szerint, beszedhető maximalis díjtételek; — de ezen díjtétel-emelés gyakorlati jelentőséggel nem bir, illetve megfelelően ellensúlyoztatik egyrészt az által, hogy az új engedélyokirat 8. §-a szerint a társaság köteleztetik a személy-, podgyász-, valamint az árúforgalomban is bizonyos határidő alatt a magyar államvasutak személy-, podgyász- és árúdíjszabási rendszerét, az e részben létrejött megállapodások értelmében életbe léptetni; — másrészt pedig az által, hogy a tulajdonképi teherárúforgalomra megállapított egységes maximalis díjtételek épen a fennemlitett vonalakat, vagyis a hálózat túlnyomó részét illetőleg jóval alacsonyabbak, mint az érvényben álló engedélyokmányok alapján ez idő szerint beszedhető maximalis díjtételek.
