Képviselőházi irományok, 1892. VII. kötet • 226-287. sz.
Irományszámok - 1892-250. Törvényjavaslat, a mesterséges borok készitésének és azok forgalomba hozatalának tilalmazásáról
250. szám. 6? pusztításainak, valamint annak daczára, hogy természetes bor hazánkban annyira olcsó, hogy a mesterséges bőrgyártás nyereséggel ugy sem járna. Ily körülmények között (a nevezett testületek véleménye szerint) a tervbe vett intézkedéok nélkül azon gyanút ébresztené, mintha hazánkban műbőr gyártatnék s igy a javaslat a küls" földnek boraink iránt táplált hitelét is csorbítaná. A javaslat egyes intézkedéseire áttérve, aggályosnak tartották azon módozatot is, mely szerint a mübor fogalma negatív értelemben szándékoltatik meghatároztatni. A kereskedelmi szak test ül eteknek a szándékolt törvényes intézkedések ellen nyilvánuló nézetei az ügynek oly iriinyú tárgyalását tették szükségessé, mely tárgyalások folyamán az érdekeltek minden irányú képviselete kifejezte nézetét a kérdésnek mely irányban való szabályozása tekintetében. Ennek folytán ugy a bortermelők, valamint a borkereskedők képviselőivel 1890. deczember 9-ikén, 1891. január 30-án és 1891. április 3-án értekezletek tartattak, mely értekezleleken az ügy minden részleteiben a legalaposabban tárgyaltatván, a további intézkedések alapjai megállapittattak. Az említett értekezletek eredményét a következő fővonásokban jelezhetem: A) Általában constatáltatott, hogy a mesterséges vagy műbőrök készítése nálunk majdnem ismeretlen, sőt ez idő szerint haszonnal folytatható sem volna. Azonban épen ezen körülménynél fogva s a kérdésnek minden oldalról beható megvitatása után mindinkább kidomborodott az a felfogás, hogy viszonyaink között teljesen indokolt, hogy a nálunk alkotandó törvény által a mesterséges borok készítése és forgalomba hozatala teljesen eltiltassék, annál is inkább, mert ily tilalom folytán hazai kereskedőink nemcsak sérelmet nem szenvednek, de ily tilalom kijelentése által hazai boraink iránt a bizalom még fokoztatik. A kü'földi törvényhozás eredményeiből merített tapasztalatok még inkább megerősítettek ezt a nézetet s nevezetesen utalás történt az Ausztriában és Franczinországban fennálló borhamisítási törvényekre, mely törvények tudvalevőleg — a mesterséges bor előállítását facultativ módon megengedik s csak az ital mesterséges voltának eltitkolását tilalmazzák. Constatáltatott például az, hogy az osztrák törvény hatásában a termelők érdekeit aligha alkalmas védeni, miután a műborgyártásra ott egyetlen egy iparigazolvány sem váltatott. A franczia törvényt illetőleg pedig utalás történt arra, hogy bármily szigorú és világos rendelkezéseket tartalmaz is e törvény, maguk azon körök, melyeknek érdekeit első sorban van hivatva védelmezni, tudniillik a bortermelők sem tartják azt minden irányban megfelelőnek s ezért már is többféle pótjavaslatokat terveztek arra nézve, hogy ezen törvény kiegészíttessék, nevezetesen a mazsolaszőlőből készült borok további ellenőrzés s magasabb megadóztatás alá vonassanak. B) A mi továbbá azon kérdést illeti, hogy mi tekinthető mesterséges bornak s mely anyagok használata minősitik a bort mesterségessé? e tekintetben általában azon nézet nyilvánult, hogy »bor« alatt, csakis friss szőiőből erjesztés folytán előállított folyadék értendő s hogy minden más anyagnak hozzátétele által szaporított bor mesterségessé válik, hacsak azon anyag nen tisztított szesz vagy cognac, A meghallgatott szakértők véleménye alapján a borok mesterséges előállításához, vagy azok keveréséhez használt anyagok felsorolása a törvényjavaslatban mellőzendő volt, mert egyrészről a vegytan fejlődése folytán ujabb és ujabb anyagok állanak és állíttatnak elő ; legtöbbször pedig különféle összetételek által más-más nevet nyernek és ujabb nevezetek által jönnek forgalomba. Megállapittatott továbbá, hogy a bornak vizzel való keverése általában nem, viznek musthoz való hozzáadása pedig csak annyiban lenne megengedhető, ha ezt az okszerű pinczekezelés elve követelné. Azon kérdésre nézve, vájjon bizonyos festanyagok hozzátétele tilalmazandó-e ? a fölmerült
